Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Sátoraljaújhely és a Szerencsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 46. (Miskolc, 2006)

Előszó

dőket látott el.) Bár Horváthot már szeptember 19-én, Balázst október 25-én, Prágayt 1958. február l-jén szabadlábra helyezték, vádat emeltek ellenük. A miskolci megyei bíróság 1958 novemberében szervezkedésben való részvételért Prágay Zoltánt 1 évi letöltendő, Balázs Józsefet pedig 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg Horváth Pált, a nemzetőrség november 4-i vezetőjét szervezkedésben való részvétel vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. Másodfokon Prágay Zoltánt büntethetőséget kizáró okból felmentették. A járási tanácson alakult intéző bizottság tagjai közül dr. Hantos Ernőt és Jónás Lászlót bíróság elé állították. Dr. Hantos Ernőt 1957. július 18-án tartóztatták le, majd tevékeny részvétel és államtitok jogtalan megszerzése vádjával első fokon 2, másodfokon jogerősen 1 évre ítélték. Jónás Lászlót (sárospataki lakos) augusztus 13-án tartóztatták le, majd első fokon 1 évi letöltendő, másodfokon 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A kőkapui felkelők közül 28 emigrált, az itthon maradottak közül többeket operatív célra használtak fel (beszerveztek), másokat (pl. Dienes Miklós bádogost) rendőri felügyelet alá helyeztek. Galamb Ödönt, Baba Miklóst és Kolyvek Istvánt internálták. Danes Józsefet 1957. július 11-én tartóztatták le, majd 1 évre ítélték. Dosnyai Istvánt jogerősen 3 évre ítélték (részletesen lásd. Pusztafalu). Szűcs András leleszi agronómus ellen — aki a szovjet csapatok kivonulásának hírérc épp november 4-én szökött át a szabadnak hitt Magyarországra, majd csadakozott Kummerhez — a csehszlovák hatóságok indítottak eljárást, kimenetele ismeretien. Zsámbokréty Zénó gimnáziumi tanulót — aki október 27-től nemzetőr, november 4-9-ig a kőkapui ellenállók tagja volt, majd jelen volt a Szűcs István járási titkárral történt incidensnél is — 1957. június 22-én tartóztatták le, majd első fokon a miskolci megyei bírósági népbírósági tanácsa izgatásért 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa cselekményét szervezkedésben való részvételként értékelte, büntetését pedig 3 évre emelte. Kummer tolmácsnőjét, Tomcsányi Amáliát 1957. október 29-én tartóztatták le, majd szervezkedésben való részvétel vádjával 1 évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.