Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Sátoraljaújhely és a Szerencsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 46. (Miskolc, 2006)

Előszó

Az emigrált Kummer Károlyt távollétében 1958-ban a Miskolci Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa szervezkedés vezetése és egyéb büntettek vádjával halálra ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa az ítéletet helyben hagyta. Szabó Dezső telepvezetőt, aki „az ellenforradalom alatt fegyveresen részt vett, majd fegyvert rejtegetett a lakásán" rendőri felügyelet alá helyezték. Kondi Miklós FMSZ ügyvezetőt, a városi munkástanács tagját izgatás és szervezkedésben való részvétel vádjával 1957. augusztus 10én letartóztatták, a bíróság azonban felmentette. Állítólagos rendszerellenes kijelentései és magatartása miatt Horváth Istvánt 1957. július l-jén letartóztatták, majd 4 évre ítélték. A saújhelyi Marczi János vasutast izgatás miatt 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A nemzetőrség élelmezési megbízottját, Németh Pált - aki 1948-ig rendőrként teljesített szolgálatot, a forradalom idején a Sátoraljaújhelyi Vendéglátóipari Vállalat körzeü ellenőre volt - 1957. július 16-án tartóztatták le, majd szervezkedésben való részvétel miatt első fokon 2, másodfokon 1 évre ítélték. Oláh József szabót, aki tagja lett a nemzetőrségnek, majd egy napig kint volt Kőkapun, 1957. február 18-án tartóztatták le. A bíróság első fokon 5, másodfokon 2 évi börtönbüntetésre ítélte. Rácz Gyula földművesszövetkezeti felvásárlót — aki tagja volt a munkástanácsnak és a nemzetőrségnek is - 1957. február 18-án tartóztatták le, majd bíróság elé állították. Első fokon 5, másodfokon 2 évi börtönbüntetésre ítélték. A szovjet emlékmű lerombolása miatt izgatás vádjával több személyt is bíróság elé állítottak. Kurely József fényező és mázolót 7 hónapra, Kurely András fuvarost, Csákó József segédmunkást és Csákó Ernő segédmunkást 6-6 hónapra ítélték, Csákó Mihály cipészt pedig felmentették. A Legfelsőbb Bíróság Csákó Ernőt felmentette. A Nemzeti Parasztpárt szervezőjét, Tóth Bélát 1957. márciusában internálták, majd szeptember 6-án letartóztatták, a bíróság első fokon tiltott határátlépésért 3 hónapra ítélte, de másodfokon felmentették. 1957 novemberében őrizetbe vették dr. Rusinszki Béla ügyvédet is, akit a forradalom idején választottak az ügyvédi munkaközösség elnökének. Takács László tanárt (a pedagógus és a városi munkástanács