Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

A földesuraknak a szokás alapján semmi adót sem adnak. Kilencedet adnak a borból és a vetésekből, szolgálnak is a szükséges dolgokban. SÁLY - adózik, a Thibolt nemeseké, nemesek lakják parasztokkal vegyesen Chepan Gergely bíró és Nagi Péter esküdt jelentik. Első alkalommal Hatvanba adóztak, azután Budára, s első alkalommal egyezség alapján 30 forintot fizettek. Ez azután megnőtt és a füleki hadjárat ideje táján fizettek 100 forintot. Császár adóját öt porta után fizettek 7 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt amikor szedtek, minden egyes porta után 64 dénárt, fáért pedig 24 dénárt fizettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. Most, az 1596. esztendőben a félelem miatt ismét megállapodtak 24 forintban, a császár adójáról és egyebekről még nem határoztak. A földesúrnak nem adnak adót, hanem a szőlők művelésével teljesítik azt. Kilencedet adnak a borból és a vetésekből és szolgálnak is a szükséges dolgokban. KAZINC - a Lorántffy nemeseké Cheowek Balázs és Czako Ambrus esküdtek jelentik. Első alkalommal Hatvanba adóztak és fizettek 60 forintot, azután Pestre fizettek 100 forintot, később Fülekre 150 forintot és a legutolsó alkalommal 250 forintban állapodtak meg, de még mielőtt ezt kifizették volna, a hadjárat révén felszabadítattak.