Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Császár adóját legutoljára 16 porta után 150 dénárjával fizettek évi 24 forintot. Szablyapénzt hasonlóképpen és ugyanazon számok alapján minden esztendőben fizettek 24 forintot. Épületre való fát minden egyes porta után egy karót adtak ténylegesen és építettek is. Mézet és vajat különbségtétel nélkül adtak 16 pintet. Parochiális pénzt csupán egyszer fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Nem szolgáltak. A földesúrnak minden egyes jobbágy a régi szokás szerint 1 forint évi adót tartoznék fizetni, de most a földesurak minden forintért 50 icce bort kényszerítenek ki tőlük. Kilencedet adnak a borból és a vetésekből. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. DÉTA - a remete barátoké, a ládi kolostorhoz Lantos Lukács bíró és Sebeo Sebestyén esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal 5 forintot fizettek, azután 12 forintot, majd Berénybe 16 forintot, másszor ugyanoda 18 forintot és a legutolsó alkalommal is csak ugyanezt a 18 forintot fizették. Császár adóját esztendőnként fizettek 5 forintot, mivel háromszor pusztította el őket a török. Nem szolgáltak. Szablyapénzt minden esztendőben fizettek 3 forintot. Épületre való fát és más, rend kívül való fizetéseket nem adtak. Mézet és vajat 10 pintet adtak. A földesúrnak évi adó gyanánt szőlőt müveinek. Kilencedet adnak a vetésekből. Szolgálnak is a kolostorhoz minden szükséges dologban.