Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Rögtön Buda elfoglalása után adófizetőkké lettek és első alkalommal megállapodás alapján ugyanoda fizettek 100 forintot, s adtak vajat és mézet különbségtétel nélkül 20 pintet. Ez azután 200 és 300 forintra növekedett. A Fülek elleni hadjárat ideje táján pedig 400 forintot fizettek Pestre. Császár adóját harminc porta után fizettek 45 forintot. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 6 forintot. Épületre való fáért egyszer 12 forintot, másszor 15 és 16 forintot fizettek. Először felkérésre szolgáltak, azután rendszeresen. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 50 pintet adtak, hacsak olykor nem engedték el ezt nekik. A hadjáratok és a háborús megmozdulások ideje alatt nem adóztak. Most pedig már újra meghódoltak és fizetnek, ha tudnának a megegyezés alapján 300 forintot. A császár adója lecsökkent és 35 forintot tartoznak majd fizetni. A szablyapénzről és az ilyesféle pénzekről még semmi sem világos. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 25 pintet ígértek. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy a törvény szerint 50 dénárt tartoznék adni, de az úr csupán a porció negyedét szedi be, a többit nem. Kilencedet adnak a gabonából és szolgálnak minden szükséges dologban. ÁROKTŐ - az egri káptalané Balogh Balázs bíró és Thassi Mihály esküdt jelentik. Első alkalommal Hatvanba adóztak, mint ahogyan most is, de az idő régi volta miatt csak hallomás alapján mondják, hogy 60 forintban egyeztek volna meg és ennyit is fizettek volna. A füleki hadjárat ideje táján, a megfútásuk után megállapodtak és fizettek 250 forintot. Császár adóját esztendőnként fizettek 16 forintot.