Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes egész telkes jobbágy 1 forintot. A szőlőhegytől és a vetésektől kilencedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. KERESZTES - az uraké, Diósgyőrhöz Chapo György bíró, Zabo Imre és Petheo Lázár esküdtek jelentik. Első alkalommal Budára adóztak, de azon idő régi volta miatt csak hallomás után mondják, hogy 100, majd 150 forintot fizettek. Legutoljára pedig Fülek ostromának ideje táján megegyezés alapján 600 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként fizettek 40 forintot. Szablyapénzt, a borok korcsmáitatásáért és épületre való fáért való pénzt, valamint parochiális pénzt csupán egyszer fizettek 16 forintot és egy rőf karasia posztót. Csak vajat adtak 40 pintet, mézet nem. Most ismét meghódoltak és Karácsony legközelebb elmúlt ünnepe táján újból adófizetőkké lettek és megállapodtak 200 forintban. Császár adóját az egyezség alapján három esztendőre adnak 55 forintot és nem szolgálnak. A földesúrnak évi adót közönségesen fizetnek 7 forintot és 50 dénárt a mészárosokkal együtt. Kilencedet adnak a gabonából és szolgálnak a majorságban és más szükséges dolgokban. A három uraság mindegyike számára a saját mérőjükkel számolva 33 fertály búzát és ugyanannyi árpát vetnek el minden esztendőben. CSÁT - adózik, különböző nemeseké Racz Gergely bíró, Farkas Lőrinc és Nadol Máté esküdtek jelentik.