Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

PETRI - Diósgyőrhöz Kaythar András bíró és Kaytar Mihály esküdt jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és első alkalommal fej adót fizettek 12 forintot. Ez azután a második esztendőben 16 forintra emelkedett együtt a császár adójával. A legutolsó alkalommal pedig 26 forintot fizettek, jóllehet 40 forintban állapodtak meg, de felszabadíttatván, nem fizették meg azt. Császár adóját két porta után esztendőnként fizettek 3 forintot. Épületre való fát, szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és hasonló járulékos kivetéseket nem emlékeznek, hogy fizettek volna. Nem is szolgáltak rend szerint. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 9 pintet adtak. A földesúrnak évi adót közönségesen fizetnek 4 forintot. A gabonából kilencedet adnak és szolgálnak minden szükséges dologban. SAJÓBESSENYÖ - őfelségéé, Szendrőhöz, most zálogba adva Gyulay Jánosnak Bende Bálint bíró és Nemess Mihály esküdt jelentik. Első alkalommal Fülekre adóztak és hallomásból tudják, hogy első alkalommal 15 forintot fizettek. Eltelvén négy esztendő, azután Hatvanhoz rendelték őket és 25 forintot fizettek. A legutolsó alkalommal pedig, az elpusztításuk után megállapodtak és fizettek esztendőnként 65 forintot. Császár adóját minden esztendőben fizettek 8 forintot. Úgy emlékeznek, szablyapénzt kétszer adtak 6 forintot, vagy többet, vagy kevesebbet, mivel nem emlékeznek biztosan. Pénzt fizettek a szénáért is, a parochia után is, a boroknak a korcsmáitatásáért is - amit czapp pénznek, neveznek -, továbbá a szakállakért is, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Nem szolgáltak.