Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

BÁBONY - az uraké, Diósgyőrhöz Thooth Lőrinc bíró, Chepan Mihály és Domdi György esküdt jelentik. Első alkalommal Pestre adóztak Haszan agának és fizettek fejadó gyanánt 75 forintot, ez azután megnöveltetett 35 pint mézzel és vajjal, egy 7 forinton vásárolt szekérrel és egy 10 forinton vásárolt lóval. Azután Hatvanhoz rendeltetvén, a legutolsó alkalommal 100 forintot fizettek. Mézet és vajat 35 pintet adtak. Császár adóját esztendőnként 32 forintot fizettek. Szablyapénzt minden esztendőben 28 forintot. Parochiális pénzt esztendőnként adtak 3 forintot. Korcsmapénzt, szakállpénzt, ablakpénzt és hasonló pénzeket követeltek ugyan tőlük, de nem adtak. Épületre való fáért minden harmadik esztendőben fizettek 6 forintot. A külső embereknek az ő szőlőhegyükön lévő szőleik után minden esztendőben fizettek 10 forintot. Nem szolgáltak. A földesúrnak esztendőnként minden egyes jobbágy fizet 9 dénárt, s ad két tyúkot, két kalácsot, egy dénár ára túrót és két tojást. Szent Márton ünnepére vágómarha gyanánt közönségesen tartoznak adni 4 forintot. Most az uradalom szőlőinek a művelését végzik. A borból és vetésekből kilencedet adnak. Szolgálnak is minden szükséges dologban. 10 Az eredetiben: pecuniam fenestralem. Ilyen adónemről azonban nem tudunk, ezért nem lehetetlen, hogy szénáért fizetendő pénzt akart írni az öszszeíró.