Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

KISFALUD - adózik, az egri káptalané Nagy Imre bíró és Gaal György esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal 16 forintot fizettek ténylegesen és ez ugyanabban az esztendőben 33 forintra nőtt. Csaknem hat esztendőn keresztül ebben voltak, azután ez is megnőtt és a legutolsó alkalommal 155 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként minden járulékkal együtt 10 forintot és 50 dénárt fizettek. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 10 forintot és 50 dénárt. Épületre való fát, parochiális pénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt és hasonlókat nem fizettek. Vajat évente adtak 40 pintet. Nem szolgáltak. A füleki hadjárat óta mentesek voltak, most ismét, de csupán a folyó esztendőben adófizetőkké lettek és megállapodtak fejadó gyanánt 80 forintban és császár adója gyanánt ugyanabban az összegben, mint fent, azaz 7 porta után portánként 65 dénárban. Az egyéb dolgokról még semmi biztos végzés nincs. A földesúrnak jog szerint semmi adót sem adnak. Kilencedet adnak a gabonából, az egri várhoz pedig tizedet. Szolgálnak is minden szükséges dologban. DOROGMA - adózik, különböző nemeseké Somogi János bíró és Kun János esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és csak hallomásból tudják, hogy első alkalommal fejadó gyanánt 160 forintot fizettek. A füleki hadjárat táján is csupán 160 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként 32 forintot fizettek, beleértve más járulékos fizetéseket és a szablyapénzt is. Épületre való fáért fizettek 5 forintot.