Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Vajat minden esztendőben 30 pintet adtak. Nem szolgáltak. Megszakítás nélkül folytatták ezt a fizetést és most is ugyanazon iga alatt vannak a közelség miatt. És megállapodtak 125 forintban és a császár adója ugyanaz, mint fent. A földesúrnak adót nem fizetnek, hanem szolgálnak a szükséges dolgokban. Kilencedet sem adnak, mivel nem szántanak, hanem halászok. TARD - adózik, Báthory úré, Cseréphez Possa Gergely bíró és Kathona Balázs esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fejadó gyanánt 160 forint összeget fizettek, azután Berényhez rendelve a gyalogosoknak tizedet adtak a borból és minden termésből és gabonából, mind a mezőkön, mind pedig a kertekben és szőlőkben termettekből, a pénzbeli fizetést mellőzve. Császár adóját esztendőnként tíz porta után fizettek 23 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és más hasonlókat nem fizettek és nem is szolgáltak. Épületre való fáért amikor szükség volt, fizettek 5 forintot. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. A füleki hadjárat óta mentesek voltak, de ebben a folyó esztendőben a félelem miatt újra adófizetőkké lettek és fejadó gyanánt 85 forintot fizetnek a jelen állapotukra tekintettel egészen Szent György ünnepéig. A császár adója ugyanaz, mint korábban. A földesúrnak minden egyes jobbágy évi adó gyanánt 50 dénárt ad. Kilencedet adnak a borból és a gabonából és szolgálnak is.