Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Vajat és mézet különbségtétel nélkül 10 pintet adtak. Nem szolgáltak. Ezek szüntelenül adófizetők voltak és most is azok a helységnek a Szolnokhoz való közelsége miatt. A földesúrnak adót nem adnak, hanem szolgálnak minden szükséges dologban VAKARÁCS - nemesi kúria, Petky Pál özvegyéé Markatoff Ferenc bíró és Karla Jakab esküdt jelentik. Hatvanba vagy Budára adóztak és első alkalommal fizettek 6 forintot, császár adójáért 1 forintot és 50 dénárt. Ez azután megnőtt 8 és 10 forintra, legutoljára pedig fizettek 16 forintot. Császár adóját esztendőnként fizettek 3 forintot. Szablyapénzt vajon fizettek-e, vagy sem, nem emlékeznek, tudják azonban, hogy a török 3 forintot követelt. Épületre való fát, parochiális pénzt, korcsmapénzt és efféle pénzeket nem fizettek és nem is szolgáltak. A földesúrnak évi adó gyanánt adnak száz fej káposztát, a gabonából és a borból kilencedet adnak. Szolgálatot teljesítenek a szükséges dolgokban, mégpedig eléggé terheset. SZÁZD - adózik, különböző nemeseké Kowach Menyhért bíró és Chegei Ferenc esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek 40 forintot. Ez azután a pusztítás miatt lement 30 forintra és a legutolsó alkalommal is ugyanezen 30 forintot fizették. Császár adóját minden esztendőben 11 forintot fizettek. A szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és hasonlókat egybe számolva, fizettek 15 forintot.