Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Épületre való fáért most 4 forintot, máskor pedig 6 forintot fizettek. Egy vágómarhát továbbá megváltottak 3 forintért. Szolgáltak is. Fülek visszafoglalása után két esztendőn keresztül nem fizettek adót, de most már ismét meghódoltak és ráállottak a fent írt rendszeres fizetésekre. A földesúrnak egykor minden egyes jobbágy egy esztendőre adó gyanánt 50 dénárt fizetett és két napot kaszált. Most sokat szolgálnak, de adót nem adnak. Kilencedet a gabonából adnak. ALACSKA - nemeseké, nemesi kúria Fene Imre bíró és Murk András esküdt jelentik. Fülekre adóztak és első alkalommal 20 forintot fizettek. Ez azután megnőtt 35 forintra, a legutolsó alkalommal pedig egyezség alapján 50 forintot fizettek. Császár adóját minden esztendőben 9 forintot és 24 dénárt fizettek. Szablyapénzt minden harmadik esztendőben fizettek 8 forintot és 64 dénárt. Épületre való fáért amikor szükséges volt, fizettek 3 forintot. Korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és kaszálási pénzt nem adtak, mivel a megállapodás alapján mindezek be voltak számítva a fejadó összegébe. Szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak. A gabonából ötödöt adnak, azért, mert a földek a kúriához tartoznak. A borból pedig a földesúrnak kilencedet, őfelségének tizedet adnak. Szolgálnak is szükség szerint.