Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)
Az 1596. évi vizsgálat
DARÓC - adózik, 9 Thibolt Gáspáré Zabo Pál bíró és Gedeczy Péter esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek 100 forintot, azután ez megnőtt 156 és 190 forintra. Legutoljára azonban lecsökkent csupán 100 forintra. Császár adóját esztendőnként 18 és 20 forintot, végül a kaszálásai adóval egybe számolva 23 forintot fizettek. Szablyapénzt 12 forintot és 50 dénárt fizettek, nem minden esztendőben azonban. Épületre való fát olykor ténylegesen adtak, máskor 3 forintot fizettek érte. Parochiális pénzt, korcsmapénzt és hasonlókat nem adtak. Vajat és mézet vegyesen 80 pintet adtak. Szolgáltak is. Fülek várának elfoglalása után nem adóztak, de most már egy hónap óta félelemből megállapodtak újabban 30 forintban és egy rőf karasia posztóban. A császár adóját 8 forintban határozták meg, egyebekről még nincs egyezség. A földesúrnak adót nem adnak. A gabonából és a borból kilencedet adnak. Szolgálnak is minden szükséges dologban. KÜRT - adózik, a császári felségé, Egerhez Paztor Gergely bíró és Gáspár deák esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek 15 forintot. Azután ez megnőtt 20 forintra és a legutolsó alkalommal is csupán 20 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként fizettek 8 forintot és 74 dénárt. Szablyapénzt, parochiális pénzt és hasonlókat nem fizettek. Épületre való fát hasonlóképpen nem adtak.* 9 Innét kezdve a települések némelyikének a neve mellett, a lap szélére írták ezt a kifejezést.