Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Épületre való fát és szolgálatot hasonlóképpen nem teljesítet­tek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül első alkalommal 20 iccét adtak, legutoljára pedig, ha nem lettek volna felszabadít­va, 50 iccét kellett volna fizetni. A földesúrnak ez idő tájt nem fizet adót. Egykor azonban min­den jobbágy egy rózsafűzért és másfél tojást adott. A ga­bonából kilencedet adnak. A malacokból is adnak kilen­cedet, mivel van makktermő erdejük. Elég sokat szolgál­nak is, sőt panaszolja is, hogy módfelett kényszerítik őket szolgálni a jelenlegi zálogbirtokosok. KONDÓ - a Thibolt nemeseké Czako Jakab bíró megesketvén, jelenti. Első alkalommal Hatvanba adóztak és megegyezés alapján 16 forintot fizettek. Ez azután megnőtt 28 forintra. A legutol­só alkalommal pedig megegyeztek és fizettek 40 forintot. Császár adóját évente fizettek 4 forintot. Szablyapénzt amikor szedtek, fizettek 2 forintot. Épületre való fát nem adtak és szolgálatot sem teljesítettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 14 pintet adtak. A földesúrnak minden esztendőben mindegyik jobbágy Szent Mihály adója gyanánt 25 dénárt és egy tyúkot ad. Kilen­cedet adnak a borból és mindenféle vetésből. Az uradalom szőlőiben és minden más munkában szolgálnak. PARASZNYA - uraké, Diósgyőrhöz Thoot Dámján bíró és Kowach Orbán esküdt jelentik. Először Budára adóztak és 5 forintban egyeztek meg. Ez azután 10 forintra, majd 30 forintra növekedett és Fülekre fizet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom