Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

SAJOrŒRESZTUR - Basó Mihály özvegyének elzálogosítva Devinyi Miklós bíró és Thompos Pál esküdt jelentik. Első alkalommal Budára adóztak Amhat bégnek, de mivel az akkor serdültebbek és azon kor emberi már nincsenek életben, ezért csak hallomásból tudják, hogy 60 forintot fizettek. Ez azután különböző módon növekedett 500 forintig és még azon is túl. De miután nem fizették, lecsökkent 250 forintra. Legutoljára pedig leengedte a török 200 forintra, de teljesen ezt sem szolgáltatták be. A császár adóját első alkalommal 33 forintban, a legutolsó alkalommal pedig 26 forintban fizették. Szablyapénzt az uruk védelmének köszönhetően nem fizettek, sem épületre való fát nem adtak, sem nem szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 50 pintet adtak. Néha az elmenekülésen is gondolkodtak. A földesuruknak évi adót minden jobbágy 1 forintot fizet és kedveskedésből egy őzet adnak. Kilencedet adnak a borból és a vetésekből. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. NYEK - különböző nemeseké Lancz Albert bíró és Nagy Pal Mihály esküdt jelentik. Első alkalommal Hatvanba adóztak Korda Hazán fiának, Ali bégnek, akinek a megállapodás szerint az 1566. esztendő után fizettek 60 forintot. Ezt Amhat cselebi felemelte 150 forintra, végül a legutolsó alkalommal 200 forintot fizettek. Császár adóját 13 porta után másfél forintjával 19 forintot és 50 dénárt fizettek. 5 Magyarul írva: „Korda Hazán fiának, Ali Beghnek." A lap szélén ezen Ali bég neve pontosítva: „ThozonAlly."