Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Szablyapénzt nem fizettek, mivel megvédelmezték őket. Épületre való fát ugyanezen okból nem adtak és nem is szolgáltak rend szerint. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A földesuraknak a törvény szerint 64 dénár évi adót tartoznának fizetni, de a jelenlegi helyzetük miatt megkönyörülnek rajtuk. Kilencedet adnak a borból és a vetésekből. Mindenki a saját urának a rendelkezése szerint szolgál, ugyanis többek által birtokoltatnak. VARBÓ - Csernél Pál özvegyéé

6 Racz Antal bíró, Ando Péter és Barlok György esküdtek jelentik. Első alkalommal Pestre adóztak Szemczyk szpáhinak, akinek a megállapodás szerint, amint hallomásból tudják, fizettek évi 33 forintot néhai nagyságos Balassa Zsigmond közbenjárására. Ez azután megnőtt és Muztafa agának Hatvanba minden esztendőben 140 forintot, aztán 150, majd 160 forintot, a legutolsó alkalommal végül megállapodás alapján 200 forintot fizettek. És egy vágómarhát, vagy ezért 5 forintot adtak. Császár adóját első alkalommal négy porta után, majd nyolc porta után, legvégül pedig tíz porta után fizettek 15 forintot. Szablyapénzt csak az új összeírások és számlálások idejétől fogva fizettek 15 forintot. Épületre való fát csak egyszer adtak 4 karót, továbbá egyszer készpénzben fizették, de hogy mennyit, nem emlékeznek: úgy hiszik, hogy 4 forint volt. 8 A lap szélén megjegyzés: „Diosgeor-től elzálogosítva a Török család által 1500 forintért." 7 Ez a mondat betoldás a lap szélén.