Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Épületre való fáért annyiszor, amennyiszer kényszerültek, 12 forintot. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 12 pintet adtak, szolgála­tot nem teljesítettek. A földesürnak minden jobbágyház után éves adó gyanánt 33 dénárral tartoznak és fél köböl zabbal. A vetésekből és borból kilencedet adnak. Szolgálnak is a majorságban és más szükséges dolgokban. HANGÁCS - a Reghy nemeseké Nagy Balint János bíró és Varga Márton esküdt jelentik. Fülekre adóztak Mamhat bégnek, akinek az egyezség alapján fi­zettek az első alkalommal 80 forintot, amely összeg aztán megnőtt. Valamikor aztán megegyeztek és fizettek 90 fo­rintot, s ez a legutolsó alkalommal lecsökkent 70 forintra. Császár adóját három porta után fizettek első alkalommal 4 fo­rintot és 50 dénárt, ez aztán később lecsökkent, legutoljá­ra csupán 3 forintra. Szablyapénzt esztendőnként fizettek 1 forintot. Szénakaszálásért évente adtak 24 dénárt. Az úrnak a tűzre szükséges fájáért adtak 24 dénárt. Épületre való fáért a kellő időben fizettek 1 forintot és 50 dé­nárt. Vajat és mézet első alkalommal különbségtétel nélkül 50 pintet adtak, a legutolsó alkalommal pedig 10 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesúrnak esztendei adó gyanánt kedveskedésből adnak egy őzet, ahogyan meg tudják vásárolni azt. Kilencedet borból és vetésekből adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgok­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom