Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

SZOLGA - különböző nemeseké Zabo Tamás bíró és Orbán István bíró jelentik. Fülekre adóztak Hwreom szpáhinak és csak hallomásból jelentik, hogy első alkalommal megegyezés alapján 20 forintot fizettek. Ez azután 60 forintra növekedett, majd a futás miatt ismét lecsökkent ez az összeg, s megegyeztek és fizettek is 50 forintot. Végre a legutolsó alkalommal a szpáhi követelésére 60 forintot kellett fizetniük. De Isten kegyelméből megszabadíttattak és nem teljesítették ezt a fizetést. Ezen összeg mellett adniuk kellett búzát és árpát vegyesen 7 Vi kassai köblöt, vajat és mézet különbségtétel nélkül 30 pintet. Császár adóját öt porta után esztendőnként 7 forintot és 50 dénárt fizettek, valamint 2 pint mézet és vajat. Szablyapénzt öt porta után annyiszor, amennyiszer szedték, biztos rend nélkül fizettek, de hogy egy vagy másfél forintot-e, arra nem emlékeznek. Épületre való fát az öt porta mindegyike olykor egy karót, máskor és többnyire két porta egy karót adott és pénzben minden karóért egy forintot fizettek. Nem szolgáltak rend szerint. A földesuraknak a falu középső részében lakó jobbágyok fejenként 33 dénárt fizetnek, a többi nemes jobbágyai pedig, akik a másik fele részben laknak, semmilyen adót sem fizetnek. Mindannyian egyenlőképpen kilencedet adnak a gabonából. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. LUDNA - különböző nemeseké Kis Mihály bíró és Bereczk István esküdt jelentik. Első alkalommal Hatvanba adóztak. Fülek várának elfoglalása után megegyeztek 20 forintban, ez később 35 forintra