Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

BEPvENTE - különböző nemeseké Hatvanba adóztak Haczy Mehemmetnek és mivel a hódolás előtt történt az elpusztulásuk, ennek tekintetbe vétele miatt egyezség alapján az első alkalommal 26 forintot fizettek, azután Fülekre fizettek Haczy agának 110 forintot, legutoljára a gyalogosoknak Hajnácskőre fizettek 90 forintot. Császár adóját első alkalommal 14 forintot fizettek, így szablyapénzt is. Aztán mindkét adó leszállt és fizettek mindkettőért 18 forintot. Legutoljára hasonlóképpen császár adóját 9 forintot és szablyapénzt is 9 forintot fizettek évente. Épületre való fáért egészen végig esztendőnként 2 forintot fizettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül első alkalommal 25 pintet adtak, legutoljára ezt elengedték és sem mézet, sem vajat nem fizetnek, s nem is szolgálnak. A földesuraknak minden egyes jobbágy Szent Mihály adója gyanánt évente 50 dénárt fizet. A vetésekből és borból kilencedet adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban. KÁPOLNA - nemeseké Lippai Pál bíró és Soos Gergely esküdt jelenti. Hatvanba adóztak és első alkalommal egyezség alapján 28 forintot fizettek, ez azután a megesett pusztítás miatt leszállott 25 forintra. Legutoljára megegyeztek Fülekre Bessar szpáhinak 90 forintban, jóllehet ő 100 forintot követelt. Császár adóját legutoljára 18 forintot fizettek. Szablyapénzt hasonlóképen 8 forintot.