Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Vajat és mézet különbségtétel nélkül 15 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesürnak készpénzben adót nem fizetnek, hanem a földesurak közül némelyek ajándékban szednek valamit tőlük, némelyek pedig semmit sem szednek a jobbágyok szegénysége miatt. Borból és vetésekből kilencedet adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban. SAJÓSZENTPÉTER mezőváros - Rákóczi úré, Ónodhoz Was Gergely bíró és Irmes Márton esküdt jelentik. Pestre adóztak. Miután Fülek várát elfoglalta a török, kezdődött a meghódolás. Miután Fülek várát elfoglalta a török, rögtön az első alkalommal a Nagy Memhet agával megkötött megállapodás alapján két éven keresztül 200 forintot fizettek neki. Ennek halála után egy másiknak, Deli Mankocz nevűnek esztendőnként 300 forintot adtak készpénzben. Végül ennek halála után a török császár számadására köteleztetvén, s egy összegbe számolva a császár adóját, a szablyapénzt és az épületre való fát, fizettek 700 forintot, tudniillik felprédálták őket a tatárok. Legutoljára pedig, a füleki vár elfoglalása táján megegyezés alapján Rákóczy úr közbenjárására és hasonlóképpen mindent egybe számolva fizettek évente 500 forintot. Vajat és mézet rendszeresen nem adtak, de megtisztelő ajándék gyanánt valamennyit felajánlottak annyiszor, amennyiszer jöttek hozzájuk. Szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak minden jobbágy Szent Mihály adója gyanánt tartozik fizetni 1 forintot. A gabonából a földesúrnak kilencedet nem adnak, csak Egerbe tizedet. A borból pedig a földesúrnak kilencedet, Egerbe tizedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.