Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Vajat és mézet különbségtétel nélkül 15 pintet adtak. Nem szol­gáltak. A földesürnak készpénzben adót nem fizetnek, hanem a földes­urak közül némelyek ajándékban szednek valamit tőlük, némelyek pedig semmit sem szednek a jobbágyok sze­génysége miatt. Borból és vetésekből kilencedet adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban. SAJÓSZENTPÉTER mezőváros - Rákóczi úré, Ónodhoz Was Gergely bíró és Irmes Márton esküdt jelentik. Pestre adóztak. Miután Fülek várát elfoglalta a török, kezdődött a meghódolás. Miután Fülek várát elfoglalta a török, rög­tön az első alkalommal a Nagy Memhet agával megkötött megállapodás alapján két éven keresztül 200 forintot fi­zettek neki. Ennek halála után egy másiknak, Deli Mankocz nevűnek esztendőnként 300 forintot adtak készpénzben. Végül ennek halála után a török császár számadására köteleztetvén, s egy összegbe számolva a császár adóját, a szablyapénzt és az épületre való fát, fi­zettek 700 forintot, tudniillik felprédálták őket a tatárok. Legutoljára pedig, a füleki vár elfoglalása táján megegye­zés alapján Rákóczy úr közbenjárására és hasonlóképpen mindent egybe számolva fizettek évente 500 forintot. Vajat és mézet rendszeresen nem adtak, de megtisztelő ajándék gyanánt valamennyit felajánlottak annyiszor, amennyi­szer jöttek hozzájuk. Szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak minden jobbágy Szent Mihály adója gyanánt tar­tozik fizetni 1 forintot. A gabonából a földesúrnak kilen­cedet nem adnak, csak Egerbe tizedet. A borból pedig a földesúrnak kilencedet, Egerbe tizedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom