Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

TILAJ - az egri káptalané Hollo János bíró jelenti. Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek fejadó gyanánt 30 forintot, ami a legutolsó alkalommal megnőtt és fizettek 100 forintot. Császár adóját az első alkalommal 6 forintot, a legutolsó alkalommal 11 forintot fizettek. Szablyapénzt minden harmadik esztendőben fizettek 5 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak és ők maguk építettek is. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 37, 5 pintet adtak. Korcsmapénzt egyszer fizettek 2 forintot. Szolgáltak is évenként egy héten keresztül. A törökök közelsége miatt megszakítás nélkül adóztak, kivéve a háborüs megmozdulások idején. Most is ugyanazon iga alatt vannak. A földesürnak nem adnak adót pénzben, hanem adó helyett évente csak egy ártányt és egy borjút adnak. A gabonából tizedet adnak. És szolgálnak a szükséges dolgokban. TIHAMÉR - az egri káptalané Balogh Gergely bíró, Zabos Orbán és Sass Antal esküdtek jelentik. Először Hatvanba adóztak és fejadó gyanánt az első alkalommal 100 forintot fizettek, a legutolsó alkalommal 700 forintot fizettek. Császár adóját harminc porta után évente 48 forintot fizettek. Szablyapénzt minden negyedik esztendőben 50 forintot fizettek. Korcsmapénzt, parochiális pénzt és mátkapénzt 27 forintot fizettek.