Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1582. évi vizsgálat

Vajat 1 pintet adtak és mézet is ugyanannyit, ami kitesz 40 dénárt. Semmit sem szolgáltak, mivel nagyon messze voltak a törököktől. A keresztény földesúrnak adó néven az egész telkek 25 dénárt fizetnek, a fél telkek pedig a felével kevesebbet. Kilencedet adtak és a szolgálatokat a szokásos módon teljesítették. SZALONNA - Szendrö várához Georg' Mihály bíró hit alatt kikérdeztetvén, azt vallotta, hogy török uruknak első summában 25 forintot adtak, végül 50 forintot. Legutoljára már megállapodtak 100 forintban, de miután közbejött a felszabadulás, semmit nem fizettek. Császár adóját három ház után 1 forintjával és 25 dénárjával fizettek 3 forintot és 75 dénárt. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 10 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot. Nem szolgáltak, mivel távol laktak. A keresztény földesúrnak adót nem fizetnek, de ennek helyében a szalonnai szőlőhegyen lévő szőlőt művelik. Kilencedet és tizedet tartoznak adni a borból és a gabonából. Mindenféle szolgálatot teljesítenek. DEBRÉTE - Rákóczi Zsigmond úré Mihal Mátyás bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben 18 forintot fizettek, legutoljára pedig 20 forintot. Császár adóját együtt a szablyapénzzel egy ház után fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Vajat vagy mézet olykor ajándék helyett 1 pintet ajánlottak fel.