Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

GESZT - adózik, különböző nemeseké Mihal Tamás bíró, Fen György és Halaz Mihály esküdtek jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fizettek 32 forintot. Ez a legutolsó alkalommal megnőtt és a hadjárat ideje táján fizettek 100 forintot. Császár adóját akkor 16 forintot fizettek, sőt 18 forintot is. Szablyapénzt nem emlékeznek, hogy adtak volna. Épületre való fát egyszer adtak ténylegesen, hogy máskor adtak-e, nem emlékeznek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. Nem szolgáltak, de a szolgálatért esztendőnként 5 forintot fizettek. Most a félelem miatt a szolnoki hadak feloszlása után újabban megállapodtak 28 forintban. A császár adóját leszállatták 3 portára, azaz 4 forintra és 50 dénárra. A mézről, a szablyapénzről és egyebekről még semmi végzés nincsen. A földesuraknak semmi adót sem adnak. Kilencedet adnak a borból. Szolgálnak a szőlők művelésében és más szükséges dolgokban. NALAJ - a Panka nemeseké Konda Tamás bíró és Galwach Pál esküdt jelentik. Hatvanba adóztak kezdettől fogva és első alkalommal fizettek 16 forintot. Ez azután megnőtt és a legutolsó alkalommal fizettek 30 forintot. Császár adóját egy porta után esztendőnként fizettek 1 forintot és 64 dénárt. Szablyapénzt és más hasonlókat nem fizettek. Mézet és vajat fizettek 30 iccét. Nem szolgáltak. A földesúrnak évi adót fizetnek közönségesen 2 forintot. Kilencedet adnak a gabonából és szükség szerint szolgálnak.