Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

KERESZTESPÜSPÖKI - adózik, őfelségéé, Egerhez Zabo Balázs bíró és Futha Péter esküdt jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és első alkalommal megegyezés alapján 100 forintot, vagy többet, vagy kevesebbet fizettek. Legutoljára pedig, a füleki hadjárat ideje táján fizettek 135 forintot. Császár adóját hat porta után esztendőnként fizettek 13 forintot. Szablyapénzt fizettek 8 forintot, de nem minden esztendőben. Épületre való fát ténylegesen adtak, amikor arra szükség volt, s az építés munkájára is kényszerítették őket. Mézet és vajat megkülönböztetés nélkül 20 pintet adtak. Most, a szolnoki hadjárat feloszlása után ismét megegyeztek 83 forintban. A császár adója az előbbi állapotban maradt, azaz 13 forintban. Vajat 17 pintet kell adniuk. A szablyapénzről, az épületre való fáról és egyebekről még semmi végzés nincsen. Amit a földesúrnak kellene adniuk, azt most a tiszttartónak adják: tudniillik Karácsony ünnepére minden egyes jobbágy fél fertály árpát, két tojást és 1 dénár ára kenyeret; dézsmaszedésre 2 és V% dénár ára gabonát, egy sajtot és egy tyúkot, továbbá a gabona tizedét és a sertésekből is a tizedet, végül tíz szekér szénát és ugyanennyi szekér fát. A többi szolgálatot a várhoz tartoznak teljesíteni. PAPI - őfelségéé, Egerhez Zekel András bíró, Balog Boldizsár és Abran Tamás esküdtek jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és első alkalommal megállapodás alapján fizettek 20 forintot. Ez azután megnőtt és fizettek a legutolsó alkalommal 80 forintot.