Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

ALSÓZSOLCA - a Bárius nemeseké Fige György bíró, Poka Péter és Orbán Imre esküdtek jelentik. Fülekre adóztak és első alkalommal fizettek 32 forintot, s adtak mézet vajjal együtt 16 pintet. Ez az összeg aztán 50, 55 és 65 forintra növekedett. Később lecsökkent az egy mázsa faggyúval együtt 60 forintra. A legutolsó alkalommal pedig fizettek 55 forintot. Császár adóját esztendőnként fizettek 9 forintot. Csupán egy esztendőben fizettek szablyapénzt 9 forintot. Parochiális pénzt is egyszer fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 16 pintet adtak. Épületre való fáért 5 forintot fizettek, nem minden esztendőben azonban. Nem szolgáltak. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy 86 dénárt és 2 köböl zabot adott egykoron, de most ez elengedtetett nekik. Kilencedet adnak a gabonából. Szolgálnak a majorságban és más munkákban. GELEJ - különböző nemeseké, a parasztok együtt laknak a nemesekkel Abran Péter bíró és Weress Mihály esküdt jelentik. Budára adóztak és hallomásból tudják, hogy 20 forintot fizettek. A berényi vár megépítésétől fogva egészen a füleki hadjáratig esztendőnként fizettek 200 forintot. Császár adóját 15 és néha 17 porta után is fizettek 25 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt, továbbá ágyak utáni pénzt, parochiális pénzt és efféle fizetéseket egyszer adtak, egy összegben 30 forintot. Épületre való fát annyiszor, amennyiszer arra szükség volt, minden porta után egy karót, máskor két porta után egy karót adtak, néha pénzben is.