Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

Szirma - különböző nemeseké Kondai János bíró, Nagy Simon, Poka János megesketve jelentik. Hatvanba adóztak, s első alkalommal fejpénz gyanánt fizettek 10 forintot, ez azután 40 forintra, 50 forintra növekedett és legutolsó alkalommal ugyanennyit fizettek 50 Ft. Császár adóját évente fizettek fejenként 4 Ft-ot. Szablyapénzt fizettek fejenként 1 Ft-ot. Épületre való fáért fizettek egyszer 1 Ft-ot. Parochiális pénzt, korcsmapénzt és hasonló esetlegességeket nem fizettek, sem nem szolgáltak rend szerint. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. A földesúrnak adót nem fizetnek készpénzben, hanem tyúkokban és tojásban. Kilencedet adnak a gabonából és a szükséges dolgokban szolgálnak. SZIRMAY ISTVÁN VÉGRENDELETE (1612) Az 1589 előtt meghalt Szirmay István négy fia közül három a vármegyei közéletben tevékenykedett, a legfiatalabb, István azonban a katonai pályát választolta. Unokája, Andreis feljegyzései szerint őrparancsnok volt. 1612-ben súlyos sebet kapott, amelybe bele is halt; a Szendrőben, halálos ágyán lett végrendeletéből szemléletes képet kapunk egy nem túlságosan nagy vagyonnal rendelkező - Szirmán is csupán részbirtokai voltak - nemesember anyagi körülményeiről. Forrás: (Némelh)y—(Lajo)s, 1902. 147—157. p. Én, Szirmay István véletlen sebeim miatt halálos ágyamban feküvén, az Istenben pedig őfelségében jó reménségben lévén, az én kevés jószágomról teszek ilyen testamentomot 7-a Januarii 1612.