Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

az előterjesztőnek a pereskedés minden alkalma nélkül vissza­adni és visszabocsátani. A mondott István pedig magára vállal­ta, hogy a visszaváltás idején belül az előbb nevezett Albertet és Jánost a saját fáradságán és költségén, kárvallás nélkül meg­védelmezi* azon rétnek a birtokában bárki jogtalan követelő el­len. Kelt Miskolczon, a Szent Márk evangélista ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön (április 29-én), az Űr 1479. esztende­jében. c. Mi, Lekche-i Oszvald alispán és Borsod vármegye szolgabírái emlékezetül adjuk, hogy Zirma-i István személyesen a jelenlé­tünk elé járulván, általa önként ezen a módon tétetett vallás és jelentés. Hogy ő valamely szükségei enyhítése és elkerülése vé­gett, amelyek jelenleg őt sürgetik, egy rétnek valamely darabját, amely az előbb mondott Borsod vármegyében lévő előbb emlí­tett Zirma helység határai között, a Miskolczon lakó Miklós [fia] Imre rétje mellett fekszik, az összes haszonvételeivel és tartozé­kaival együtt, amelyekkel ő maga birtokolja azt, a visszaváltás idejéig zálogba adta a Miskolcz mezővárosban lakó előrelátó fér­fiúnak, Barius Jánosnak nyolc arany forintért, amit - mint ma­ga mondotta - hiánytalanul felvett és megkapott tőle, sőt zálog­ba adja és elzálogosítja előttünk olyan módon, hogy amikor ő a mondott rétet azon Jánostól vissza tudná váltani, akkor letéve neki ezt a pénzt, azon János minden perpatvar nélkül tartozzék és legyen köteles visszabocsátani azt. Ezen István pedig magára vállalta, hogy a visszaváltás idején belül a mondott Jánost a sa­ját fáradságán és költségén, kárvallás nélkül megőrzi azon rét­nek a birtokában bárki követelő ellen. Kelt Miskolczon, csütör­töki napon, Szent Piroska szűz ünnepén (január 18-án), az Úr 1481. esztendejében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom