Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

d. Mi, Zereth-i Mihály alispán és Borsod vármegye szolgabírái emlékezetül adjuk, hogy Zirma-i István személyesen a jelenlétünk elé állván, általa önként ezen a módon tétetett vallás és jelentés. Hogy ő valamely szükségei enyhítése és elkerülése végett, amelyek jelenleg őt sürgetik, valamely rétjét, amely azon Zirma helység határain belül, a Miskolczi plébános rétje mellett az egyik részről, a másik részről pedig Basty Barnabás rétje mellett fekszik, összes haszonvételeivel és bármely tartozékaival együtt zálogba adta a Miskolcz mezővárosban lakó előrelátó Bachá-nak mondott Gergelynek tizenkét arany forintért, amit mint maga mondotta - hiánytalanul felvett és megkapott tőle, és zálogba is adja előttünk olyan módon, hogy amikor ezen István azon Gergelytől az előbb mondott rétet vissza akarná vagy tudná váltani, akkor letéve neki az előbb mondott tizenkét forintot, az előbb említett Gergely minden kifogás és perpatvar nélkül tartozzék és legyen köteles visszabocsátani azt. Az előbb mondott István pedig magára vállalta, hogy a visszaváltás idején belül a már nevezett Gergelyt a saját fáradságán és költségén, kárvallás nélkül megőrzi azon rétnek a birtokában bárki jogtalan követelő ellen. Kelt Miskolczon, csütörtöki napon, Szent Bálint vértanú ünnepén (február 14-én), az Úr 1481. esztendejében. A SZIRMAI LAKOSOK TIZEDFIZETÉSI LAJSTROMAI (1548—1580) A XVI. század népesedési és gazdasági viszonyaiba a dézsmajegyzékek engednek bepillantást. A dézsmát a jobbágyság az egyháznak fizette, az 1540-es évek közepétől azonban a királyi kamara kibérelte azt az egyháztól és a végvárak fenntartására fordította - ennek köszönhetőek a kamara által készíttetett jegyzékek is. A jobbágyok gabonából,