Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

TANULMÁNYOK

történhetett, mivel Pap János ezekben az években viselte a diósgyőri vár főkapitányi tisztét.

49 Szirmay György a meglepően, sőt hihetetlenül nagy összegű, 17 000 birodalmi tallért kitevő váltságdíj fejében lekötötte birtokait, köztük Szirmát is Pap Jánosnak. Életében már nem is tudta visszaváltani ezeket a jószágokat, hanem unokaöccsének, Péternek a fia, a grófi rangot nyert István szerezte vissza egy részüket, míg más részüket az ő fia, Szirmay Tamás vásárolta vissza 1759-ben a Nikházy Jánossal való perbéli egyezség útján 600 forintért, 30 köböl gabonáért, 3 hordó borért és egy lóért. Szirmay Péter életét fia, András feljegyzéseinek köszönhetően

50 viszonylag jól ismerjük. Eszerint 1608-ban, Szendrőben született. Miután apja, István rövidesen meghalt, nagybátyja, György lett a gyámja; anyja azonban titkon elvitette a gyám házából. Anyja halála után nagybátyja, Ongay János nevelte: ő azonban nem bírván elviselni az ütlegeket, amelyek nevelésével jártak, előbb Göncre, majd Sárospatakra ment tanulni. 1637ben feleségül vette Keczer Annát, akinek apja azonban csak úgy járult hozzá a házassághoz, hogy nem a töröknek hódolt Szirmán laknak majd. Ezért aztán előbb az abaúji Péderen, majd a zempléni Pazdicson vásárolt nemesi udvarházat. 1642 és 1645 között Borsod vármegye jegyzője lett, majd - nyilván ottani, eléggé kiterjedt birtokainak köszönhetően - Zemplén vármegyében töltött be tisztségeket. 1656-ban végrendelkezett,

51 s két évvel később, 1658-ban meghalt Pazdicson egy, a nyakán lévő tályog miatt, amelyet a seborvos rosszul nyitott meg. Fia feljegyzéseiből kiderül, hogy Szirmay Péter nagy birtokszerző volt: feleségével együtt csaknem 50 000 forint értékben 49 Borbás Emese, 1997. 85. p. 50 Némethy Lajos, 1882. 403. p. 51 y—s. 1902. 146—157. p.