Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

TANULMÁNYOK

ra gondolnunk, mert minden valószínűség szerint török eredetű, hanem azért is, mert az ilyen nevet viselő területek máshol az országban közvetlenül kapcsolatba hozhatóak a besenyőkkel (például a kemeji ispánság valószínűleg egy besenyő nemzetség szállásterülete volt, a Pest megyei Kemej falu szomszédja egy Besenyő nevű település,

9 stb.) Ráadásul ettől az elpusztult településtől nem messze, a Sajó két ága közötti területen található a Gömös-ér nevű vízfolyás,

10 amely a kutatás szerint egyértelműen a besenyő nyelvből magyarázható.

11 S éppen ezen Gömös-ér mellett, tőle nyugatra tűnik fel a Tebe-hát nevű hely, amelyet nyugatról az Előér nevű Sajó-ág, délről a Szinva határol:

12 ez a név a török a 'halom, domb' jelentésű török 'tepe' szóból származik és a szó közepén lévő mássalhangzó zöngésedése a nyelvtudomány szerint a kipcsak-török nyelvekre jellemző hangtani sajátosság. - Nem elképzelhetetlen, hogy a példák száma még szaporítható lenne.

13 De talán így is eléggé nyilvánvaló, hogy Szirma tágabb környezetének a névadásában nagy szerepet játszott valamilyen nomád gazdálkodást folytató népesség, amelynek vezető rétege török (vagy legalábbis török nyelvekből magyarázható) személyneveket viselt. Erre a megkülönböztetésre azért is szükség van, mivel a nyelvtudomány álláspontja szerint a személynevek nem feltétlenül utalnak viselőjük nyelvére, vagy a tényleges nyelvi környezetre, hiszen - és erre akár a jelenlegi névadási szokások is több, mint elegendő bizonyítékot nyújtanak - a névadás nagyon s Györffy György, 1963—1998. 527. p. 10 Gyulai Éva, 2000. 81. és 88. p. 11 Györffy György, 1939. 486. és 493. p. 12 B-A-Z. m. Lt. XV. 6. BmT. 121/3. sz. 13 így például a korábbi kutatás (Leveles Erzsébet, 1927—1928. 198—199. p.) török eredetűnek véli és a besenyőkkel hozza kapcsolatba a Mályi, Szinva, Hejő neveket is, de helytálló nyelvészeti érveket nem hoz fel véleményének a bizonyítására.