Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

TANULMÁNYOK

ben. A kérdés mármost azt, hogy alátámasztható-e más adatokkal is ez a feltételezés? Mivel semmiféle írott történeti forrással nem rendelkezünk, amely támogatná a feltételezést, újra csak más forrásokhoz kell folyamodnunk. Először is leszögezhető, hogy a fentebb részletesen tárgyalt környezeti viszonyok minden más gazdálkodási forma közül legfőképpen a nomád típusú nagyállattartásra biztosítottak lehetőséget. Hasonló jellegű területeken kaptak szálláshelyet például az ilyen gazdálkodást folytató, Magyarországra betelepülő besenyő csoportok.

7 Tágabb területünkön pedig feltűnően nagy számban bukkannak fel olyan településnevek, amelyek - személynév! áttételen keresztül - a török nyelvből származhatnak (bár egy részüket magyarok is viselhették). Lássuk most ezeket.

8 Az 1067-től adatolt szomszédos Csaba helység neve eredetileg szintén személynév, amelynek alapja a török 'caba' köznév: ennek jelentése 'ajándék'. A nem tül távoli Onga falu neve szintén személynév, amelynek alapja a 'mozgékony' jelentésű török 'orja' köznév. Bocs falu neve is személynév és egy olyan török köznévből származik, amely a magyar nyelvben köznévként is meghonosodott (bölcs). A Tokaj név esetében, bár felmerült a lehetősége, nem kell feltétlenül személynévi áttételre gondolnunk, mivel közvetlenül származhat a 'folyó menti erdő' jelentésű török 'toqay' közszóból. Az Alsózsolca melletti Gyömrő pusztának a nevét a kutatás a 'szén' jelentésű török 'kömür' szóval hozza kapcsolatba. Felmerült az Ónod/Ond név törökből való eredeztetésének a lehetősége is, ezt azonban a nyelvészet nem tartja meggyőzőnek. A Bársonyos folyónév alapszava ugyancsak török eredetű magyar közszó. Kemejnek, ennek az Onga és Zsolca közötti, Bársonyos melletti elpusztult településnek a neve esetében nemcsak azért kell török származtatás7 Györffy György, 1990. 168. p. 8 Kiss Lajos, 1997. Lásd a vonatkozó szócikkeket.