Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

TANULMÁNYOK

János utcával azonosítható. A XLX. század elejére még keletebbre „csúszott" a név: ekkor ugyanis a mai Király utca Szinvához közelebbi része viseli.

3 Etimológiája kézenfekvőnek látszik: maga az utca Szirma felé vezet, tehát innét származik a neve is. Ilyen esetekben azonban annak a településnek a neve, amely felé vezet az utca, -i melléknévképzőt szokott kapni, ahogyan azt miskolci példák is mutatják (Csabai, Győri, stb. kapu). A képző nélküli alakok (mint például Miskolcon a Mindszent utca, vagy Sajószentpéteren a Gedely utca) inkább arra utalnának, hogy a terület valamikor korábban valamilyen különálló települési egység lehetett, amelynek neve utcanévként maradt fenn, miután a terület egy másik településbe olvadt. Ha pedig ez a feltevés igaz, akkor azt kell feltételeznünk, hogy Szirma történetének egy nagyon korai szakaszában a jelenleginél jóval nagyobb kiterjedésű terület volt - északon egészen a Szinváig terjedt -, s ennek emlékét őrzi a Miskolc végén felbukkanó Szirma utca név; majd később, az állandó települések létrejöttének az időszakában e területnek a déli részén települt a falu, az északi rész pedig Miskolchoz került. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez csak feltételezés, amelyet pozitív adatok nem támogatnak, de mindenesetre magyarázatul szolgálhat egy szokatlan jelenségre. Ami Szirmának a nevét illeti, ez érdekes következtetésekre ad alkalmat. A nyelvtudomány álláspontja - jóllehet némileg bizonytalan, azaz „nem egészen tisztázott" álláspontja - szerint a helynév ugyanis személynévből származik, s a személynév alapja a török 'sirima' közszó, amelynek jelentése: 'kutyaszar'.

4 Még mielőtt bárki is furcsállná ezt a magyarázatot, sietünk leszögezni, hogy olyan nyelvi jelenségről van szó, amely egyáltalán nem ritka a településnevek kialakulásában. Nemcsak Magyar3 A Domby-féle térkép 1817-ből. 4 Kiss Lajos, 1997. II. kötet, 586. p. (A Szirmabesenyő szócikknél.)