Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

2407. (I. 398.) A vármegye közönsége ebben az ügyben (lásd az előző két bejegyzést) azt a határozatot hozta, hogy a felperes fél fog esküt tenni a törvényszék előtt azután, hogy felgyógyult, bármelyik ülésen, az alperes fél pedig az eskü letétele után, egy később kitűzendő határnapon szolgáltasson törvényt. 2408. (I. 398.) Kozmay János Vékey Imre szolgabíró által idéztetett Kozmay Péter ellen, mégpedig azért, mert az idéztető egyik jobbágyát hatalmasul visszatartotta. . 2409. (I. 398.) Zemplén vármegye alispánja és szolgabírái az alábbiakat jegyeztették be: ők a mostani törvényszéki ülésen felvették volna Dobó Domonkosnak a nagymihályi Bánffy Sandrinus és nagymihályi Bünffy Gábor (egregii) ellen indított perét, de nem tehették, mivel nem jelentek meg a törvényszék előtt azok a személyek, akik előtt Dobó Domonkos a Bánffyak ellen való bizonyítást elvégeztette és akiknek kötelességében állt volna jelentést tenni arról, hogy a tanúk eskü alatt tették-e meg a vallomásukat. Ezért tehát a mondott pert ezen mostani állapotában kell hagyni egészen addig, amíg ezek a személyek jelentést nem tesznek a törvényszék előtt a bizonyításról. 2410. (I. 398.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: a törvényszék jegyzője nem írhat és nem adhat ki másolatot Soós Mátyás, Soós Péter és Soós János (nobiles) számára azon intőlevélről, amely a Ráskay Ferenc által ellenük előterjesztett intésről készült, mivel korábban már készültek a nevezettek számára ilyesféle másolatok, ámde azokért sem részben, sem teljes egészében nem fizettek meg a mondott jegyzőnek. 2411. (l. 399.) A felperesek, tudniillik Ráskay Ferenc és Ráskay Mihály vagyis néhai Ráskay Ferenc (nobilis) fiai, akikre tudniillik atyjuk halálával a jelen per szállott - érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Kamonyay Tamás a következőket terjesztette elő Soós Péter, Soós Mátyás és Soós János (nobiles) ellen: a felperesek inttették az alpereseket az anyjukat megillető jegyajándék felvételére azokból a jószágokból, amelyek az ezen vármegyében fekvő Nagyráska, Kisráska és Hegyi possessiókban vannak és amelyek korábban néhai Ráskay János (egregius) birtokában voltak, s ez az intés azért történt, mert az alpereseknek sem az anyja, sem az apja nem a Ráskay-családból származott. Ráskay György, Ráskay János és Ráskay Mihály ugyanis vér szerint való atyafiak voltak: Ráskay Ferenc ezen György unokája, Ráskay Mihály pedig a mondott Mihályé; az alperesek anyja viszont Soós Margit volt, akinek az első férje Ráskay János, a második pedig Bolich Albert volt, aki a nevezett alpereseknek is az apja. A mondott jószágok tehát mint az első férje jószágaiból őt megillető jegyajándékok kerültek nevezett Soós Margithoz, ennélfogva fiaitól a felperesek az ország törvényeiben foglaltak szerint pénzzel kiválthatják azokat.