Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

2412. (I. 399.) Soós Mátyás, Soós Péter és Soós János (I, lásd az előző bejegyzést) érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Cseley János azt a feleletet adta, hogy amikor a felperesek a nevezett alpereseket intették és perelték anyjuk jegyajándéka miatt, akkor tulajdonképpen az anyjukat intették és perelték, aki pedig már régen, 14 esztendővel ezelőtt meghalt. 24 13. (1.399.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta a perben (lásd az előző két bejegyzést): a felperesek nem az alperesek anyját intették a jegyajándékkal, hanem magukat az alpereseket, akik tudniillik, mint dotalisták birtokolják a meghalt anyjuk után a mondott birtokrészeket, s éppen ezen birtoklásuk miatt perelhetők, ha a jog szerinti örökös pénzen meg akarja váltani a jegyajándékot. 2414. (I. 400.) Soós Mátyás, Soós Péter és Soós János (I, lásd az előző bejegyzéseket) ismét elmondják, hogy a nevezett felperesek nem inthették volna őket anyjuk jegyajándékával kapcsolatban, mivel ő hatvan esztendőn keresztül békességes birtokában volt azon jószágoknak, sőt ők maguk is benne születtek azokban: törvényes jogcímük van tehát azok birtoklására. Ráadásul a vármegye törvényszéke nem is illetékes az ezen jószágok dolgában való ítélethozatalban, mivel a követelt szántóföldek meghaladják a 12 holdnyi területet. 2415. (I. 400.) Ráskay Mihály és Ráskay Ferenc (A, lásd az előző bejegyzést) azt válaszolják, hogy ők a mondott pert a jegyajándék megváltása címén indították, s mivel a megváltási összeg nem haladja meg a 100 forintot, ezért a benne való ítélethozatal mindenképpen a vármegye törvényszékére tartozik. 2416. (I. 400.) Soós Mátyás, Soós Péter és Soós János (I, lásd az előző bejegyzéseket) azt mondja, hogy ők nem csupán mint dotalisták birtokolják a perrel keresett jószágokat, hanem más, törvényes és megfelelő jogcímük is van azokhoz, amit, ha szükség lesz rá, be is akarnak bizonyítani, de a megfelelő helyen. 2417. (I. 400.) A vármegye közönsége meghallgatván az alperesek feleletét, a következő határozatot hozta: tekintettel arra, hogy a nevezettek szerint a jegyajándék megváltásának az összege meghaladja a száz forintot, de ennek bizonyítására nem kérték senkinek a kiküldését, továbbá, mivel nem mutattak be hiteles dokumentumot a törvényszék előtt azzal kapcsolatban, hogy másféle, törvényes jogcímük is van a birtoklásra, hanem másutt akarják ezt bizonyítani: ezért az alispán úr menjen ki a mondott jószágok helyszínére, becsülje fel azok értékét az ország törvényeinek megfelelően, s amennyiben ez az érték nem haladja meg a száz forintot, vegye el azokat az alperesektől és adja át a felpereseknek, mint őket örökösödési jogcímen megillető birtokokat. - Soós Péter, Soós Mátyás és Soós János (1, lásd az előző bejegyzéseket)