Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

orosz katona is, aki Mályinkán szénégető lett, s népes családot alapított.) Nem hitelesített (bár adatszerű) az Illés Béla által elterjesztett Alekszej Guszev tüzérkapitány legendája. Illés szerint 1936-ban a Belorusz Akadémián a kutatók rábukkantak a Guszev és társai peranyagára. Az 1849. május-augusztusban lefolyt haditörvényszéki eljárás vádirata szerint Guszev kapitány 16 társával („a kis szláv népek érdekében") megtagadta az engedelmességet. A per a minszki hadbíróság előtt folyt le július 29 és 30-án. A 16 vádlottból hetet lefokoztak és kötél általi halára, kilencet pedig szibériai száműzetésre ítéltek. Guszevnek végig kellett nézni társai kivégzését. Az ítéletet augusztus 16-án hajtották végre a minszki Preobrazsenszkij-kaszárnya udvarán. A per másolata - Illés Béla szerint a Leningrádi Hadtörténeti Múzeumban megtalálható. (Úgy látszik, mégsem találták meg, mert a történészek nem igazolták a nevezetes eseményt. Lehet, hogy a korabeli orosz-magyar barátság szülte e legendát?) Mikszáth főispán A nagy elbeszélőnek 3 fia született: a legidősebb Kálmán, Albert és a még gyermekkorában meghalt Jánoska (akit A ló, bárányka és a nyúl című elbeszélésében megírt az aggódó apa). Albert a jogi végzettsége mellett az apai „nyomdokba" bátorkodott: elbeszélések kiadása után ő fejezte be apja Az amerikai menyecske című regénytöredékét. Kálmán 1885-ben született Budapesten. Kitüntetéssel szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1908-ban Párizsban, a Sorbonne-ra is jár (Kállay Miklóssal, a későbbi miniszterelnökkel), majd Londonban szerez jogi-közigazgatási tapasztalatokat. Hazatérte után a horpácsi családi birtokon él, melyet apja még Szontágh Páltól vásárolt 1905-ben. Figyelemre méltó közjogipolitikai tanulmányokat ír (A vármegye reformjáról, Bp. 1913; Az általános szavazati jog, Bp., 191.7), melyekben Tisza István munkapárti programját népszerűsíti. Később Bethlen középosztályra orientált, legitim programjával „liberalizálta", fejelte meg a tiszai koncepci-