Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

szik birtokukba, s üzemeltetik 1949-ig, az államosításig (a Janits testvérek). Böczögőről azóta hallgat a fáma. Az Oncsa-telep Miskolcon a Szentpály- és Mikszáth-éra (Hodobay polgármes­tersége) alatt 2 (munkás-) lakásépítési akció valósult meg (Hodobay- és Tiszti telep). A harmincas években már csak a szak­tárcák indítottak lakásépítési akciót (például vasutasok, magánal­kalmazottak stb.). Az újra megnövekedett lakásínséggel együtt nó'tt a városban a lakbéruzsora. 1937-ben egy szoba-konyhás lakás bére 30-35 pengő volt havonta. A városi szükséglakótelepek (pél­dául szappangyári és téglagyári barakkok) zsúfoltak voltak, még a folyosókon is laktak családok. Miskolcon az utolsó békeévben (1938-ban) 329 lakást építettek, természetesen magánberuházásból. 1945 előtt utoljára az ONCSA (Országos Nép- és Családvédel­mi Alap) indított akciót, amellyel a bombatámadások által sújtott családok lakásgondjain kívánt segíteni 1944-ben. A lakásépítés be­ugró költsége 48.000 pengő volt. Ennek befizetése után évente 312 pengőt kellett - már adóként - befizetni. A háborús árviszonyok megzavarták az átszámítást; 1946-ban, amikor a lakások beköltöz­hetően (?) elkészültek, már csak szociális illetményül sorolták ki azokat az igénylők között. Napszámosok, vasutasok és valóban ín­ségben szenvedők kaptak itt otthont. Az átvételkor általában 4­6000 forintot kellett a „tulajdonosoknak" fizetni, bár a tulajdonjog átírása csak napjainkban oldódott (?) meg. A 42 lakás építőanyaga - a háborús körülmények miatt - igen változatos volt: előfordult tégla, vert fal és ezek keveréke is. Kerítést nem építettek, a lakások padozata tégla, illetve beton volt. Ajtókat alig szereltek fel, mert zárat nem lehetett kapni. Az ablakokat egysoros üveggel látták el, több helyen a deszka is megtette szolgálatát. Udvar és házikert tartozott a portához. Az ONCSA-házak közé és köré azóta már számos magánház épült: többeket éppen az ONCSA-házakból ki­sajátított konyhakertekre építettek. Azóta már csak néhány ház őr­zi az akkori külsőt, a lakók általában bevakolták, sőt átépítették, bővítették is az épületeket. A 42 ház 84 lakása 4 utcát alkotott a Martintelepen, ezek: a Zagyva, Csele, Berettyó és Latorca utcák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom