Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)
Apropók
A virilizmus A visszaélések rákfenéje a polgári választójog sajátosan magyar torzója, a virilizmus, amelyhez hasonló igazságtalanságot, az osztályuralom biztosításának ehhez hasonló durva sérelmét Európa egyetlen polgári államában nem tapasztalhatjuk (Vázsonyi). A latin „virilis" (férfias) szóval azokat a legmagasabb adót fizetó' polgárokat illették a feudális Magyarországon, akik választás nélkül (akár örökletesen) tagjai a városi (vagy megyei) törvényhatóságnak. (Miskolcon ezek száma általában 100 volt, illetve a lakosság száma arányában nőtt.) Az 1886. évi XXI. tvc. alapján „birtokolta" a tőkés és földbirtokos arisztokrácia ezt a politikai kiváltságot, amelynek az volt a be sem vallott nyilvánvaló célja, hogy kormánypárti bázist biztosítsanak a rendszernek. (Ehhez a diplomás értelmiséget azzal a kiváltsággal nyerték meg, hogy - amint ezt a fenti törvényben találjuk a lateirenek adócenzusa duplán számítandó.) A törvényhatóság nem virilis felét a cenzusos választójog alapján választják. E választójognak azonban 5 olyan (politikai érdek szerint szigorítható) feltétele volt, amely 2 „főmumustól" óvja az államhatalmat: a nemzetiségtől és a szocializmustól. Erre alkalmas gumikordon az életkor (férfiaknál 30, majd 24 év; nőknél 24-30 év); az állampolgárság (1931-ben például 10 év); az iskolai végzettség (férfiaknál 4, a nőknél 4, majd 6 elemi) és az úgynevezett domicilium, azaz az egy helyben lakás. Ez utóbbi 3 feltétel (Rónai beszámolójában a 3. és 5.) a legképlékenyebb kordon, mely a múlt században 1 év, a harmincas években 2 (külföldön 3-6 hónap). Ezek sértik legjobban a nemzetiségek és a vándormunkások politikai érdekeit. Miskolcon is így volt: az adóhivatalok kimutatása alapján a helyi lapok közölték a virilisek „lajstromát", akik „adógarasaikkal" finanszírozták (tehát bérelték) az államot. Pedig, már Hajnóczy József intett rá, hogy a magyar nemzet sorsa Ausztriával szemben addig biztos nem lesz, amíg a magyar nép benn nem lesz az alkotmányban.