Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

cebérlök voltak. Területe 1841-ben még 13 685 négyszögöl volt, kiterjedése a mai Mélyvölgy és Benke József utca, illetve a Szinva négyszögébe eső Avas aljára illett. Főutcája a mai Szemere, Görgey u., Csabai kapu, ill. a mai Corvin Ottó, Mindszent és Papszer utca kereszteződése volt. A falu valójában sohasem volt önálló település, hiszen közbiztonsági, tűzrendőri és más közigazgatási tekintetben is Miskolchoz tartozott. Ennek ellenére a mindszenti elöljáróság (mint később Diósgyőr is) hevesen tiltakozott az egyesítés ellen. Pazarlónak, basáskodónak nevezték a miskolci képviseletet. Szemükre vetették a miskolciaknak, hogy két képviselőjüket is Mindszentről választották, s hogy Mindszent műveltség és ipar tekintetében felette áll Miskolcnak, s így tökéletesen képes az önállóságra. Az egyesülést már 1845-ben kérelmezte Miskolc, miután 1843-ban Szilassy József helytartósági tanácsnok kiszámította Mindszent megváltásának költségét, 451 637 Rft 13 kr.-ban állapítva azt meg. 1880. jan. 1-én végül is teljesült az egyesülés; azzal a feltétellel, hogy a mindszentiek 15 évig 15%-kal járulnak majd a városi pótadóhoz. Ekkortól a község nevét már csak a plébániatemplom, a temető, a Kálvária, s egy utca őrizte Miskolcon. A második egyesítés ötletét még Szentpáli István polgármester vetette fel 1905-ben; akkor még (csak) Diósgyőr és Miskolc egyesítésére. Akkor a megyei urak berzenkedtek a város „túl nagy" önállósága ellen. (Ne feledjük: ekkor már napirenden volt Miskolc önálló törvényhatósággá válásának ügye, amely 1908-ban teljesült. Ezidőtt az önállóságulást még az olyan potentátok is ellenezték, mint az aranytollas nyugdíjas alispán, Lévay József, aki a megyei irodalmi mecenatúra - Melczer, Radvánszky - elvesztését fájlalta.) Aztán a város-megye honatyáinak jó viszonya érdekében elültek az egyesülés hullámai. A harmadik egyesülési hullám a miskolci nemzeti tanács 1919. jan. 17-i határozatával indult el. Ebben Miskolc, Diósgyőr és a Martintelep egyesítéséről volt szó; a határozat azonban most is csak álomterv maradt.) A Martintelep tudvalevően az