Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

Mocsáry Lajos A radikális demokrata politikus, a nemzetiségi politika élharcosa (aki a Nemzetiség című röpiratában a szabadság leghaladóbb elvét fogalmazta meg, miszerint: „a szabadság elérhető mások leigázása és folyton fékentartása nélkül is, sőt egyes nép szabadságának legfőbb garanciája más népek szabadsága - az általános szabadság"), 1867-69-ben Borsod vármegye alispánja volt. Mint alispán állíttatta Miskolcon a Palóczy-emlékművet, építtette a Miskolc-Sajóvölgy-Putnok-Murányvölgy között futó vasútvonalat (a gömöri vasutat), a megye kezelésébe vette a Rabdolgoztató Rt-t (ezzel felszámolta a rabok magántőkés kizsákmányolását), s a Zsidó Casinó beolvasztásával átszervezte a miskolci Nemzeti Casinót, és a kormány központosító és nemzetiségi politikája ellen számos parlamenti és sajtóvitát vívott hatalmasságokkal - nos, ez érdemdús politikus 1869-es képviselővé választása Miskolcon heves harcok között zajlott le. A kormánypárt által támogatott Horváth Lajos fölött aratott szoros (461:444) győzelme egy harcos honleány, a lelkesen negyvennyolcas Dominkovich Jánosné szül. Palóczy Judit (a Borsod megyei Nőegylet megalapítója) választási bravúrjának köszönhető. Palóczy Judit (az „aranyszájú" Palóczy László leánya) ugyanis pártot szervezett Mocsáry Lajos mellett. A város előtt megnyitotta szalonját, s afféle politikai banketteket tartott; egy nemzeti zászlóra gyűjtést szervezett, s a zászlóra ráhímeztette: „Éljen Mocsáry Lajos!". Aztán ezzel a zászlóval járt a „nép közé", s leereszkedő kézfogásokkal hódította Mocsáry mellé a miskolciakat. A Mocsáryak andornaki középbirtoka (696-700 hold) modern, nyugati mintára szervezett majorság volt. (Gyapjú-, szőlő- és gyümölcstermelésre átállt tőkés gazdaság.) A lábdaganatától a szabadságharcból is „kimaradt" Mocsáry (betegsége miatt ortopéd cipőben járt) 1846-tól Freywaldauban Priessnitz (róla: priznic!) gyógyvízkúrája révén ismerte meg az akkor már vakon odaérkező Wesselényi Miklóst, „az árvízi hajóst", kinek feleségét (Lux Annát) a báró 1850-ben bekövetkezett halálát követően, egy év múlva feleségül vette. Kevesen tudják, hogy Mocsáry fiatalabb korában irodalommal is foglalkozott. Műkedvelő című egyfelvonásosát a Nemzeti Színház is bemutatta, Kisfaludy Hűség próbája és Vahot Imre