Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

Éljen a hon! című egyfelvonásosával egy műsorban. Egri dalok címmel pedig az Eger vidéki népdalokat gyűjtötte csokorba. Az andornaki Mocsáry-kastély (mely ma szociális otthon) más nevezetes esemény színhelye is volt. 1913-ban Damó Oszkár (akkor egri újságíró és filmrendező) itt forgatta Gárdonyi Géza Ali rózsáskertje című elbeszéléséből írt filmjét, mely akkor (1.405 méteres hosszúságával) rekord volt a filmiparban (addig ui. nem voltak a filmek hosszabbak 1.000 méternél). A filmet a francia Eclair filmgyár forgatta, a miskolci Palágyi-színtársulat színészeinek közreműködésével (Doktor János, Vidor János Retteghy Margit). Nagy-Miskolc Bizony, több mint 100 évig tartott az út, amíg Miskolc mezőváros a mai Nagy-Miskolccá, a volt legnagyobb magyar vidéki várossá válhatott. Nem kevesebb, mint hat hullámban teljesült a régi álom, amely Mindszent és Diósgyőr elöljárósága szemében kisebbfajta annexiónak is vétetett. És valóban; mintha Miskolc a „szépemlékű" diósgyőri váruradalom hatókörére pályázna, egymás után kebelezte be a volt uradalom környékén létesült településeket; ómassától Szirmáig, illetve Perecestől Bükkszentlászlóig, és talán (majd) tovább. De hát - úgy tűnik -, ez a Ráció életkényszere. Az első hullámban Mindszent község „csatlakozott" Miskolchoz. Csatlakozás helyett persze csatolást lenne helyesebb írni, mert a mindszenti elöljáróság (és lakosság) mindent megtett, hogy a „különállás megszüntetését" akadályozza. 1876. jún. 19-én ugyanis a király szentesítette az 1876. évi XXXIII. törvénycikket, amely „a vármegyéken kívüli közigazgatási egységek törvényhatósági különállásának megszüntetéséről" rendelkezett. E törvény hatálya alá esett a Miskolc szomszédságában álló Mindszent község is. Mindszent falu legrégibb térképe 1777-1778-ból való. Ekkor mintegy 45 (más adatok szerint 80) család, összesen 296 lélek lakta a települést. Lakói a templom és a káptalan szolgálatában álló káptalani jobbágyok, mészárosok, fazekasok, szőlő- és pin-