Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

1.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzi irodalma

1.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzi irodalma Borsod megye földrajzi hagyományai a 16. századig nyúlnak vissza. A kezdeteket Benczédi Székely István szikszói iskolamester működése jelentette. Ö elsősorban pedagógus volt, de elmélyült tudományos munkát is végzett. 1538-ban kiadta az első magyar nyelvű kalendáriumot, melyben érdekes útleírásokat, földrajzi jellegű cikkeket írt. Benczédi nem volt kimondottan geográfus, de földrajzi tartalommal megtöltött műve révén a tudománytörténet őt tekinti a megye első földrajzírójának. Telkibányán telepedett le és szintén tanított Szepsi Csombor Márton. 1616 tavaszán indult el két évig tartó nyugat-európai tanulmányútjára. Külföldön szerzett tapasztalatairól írta meg az „Europica varietas" című művét. Jártas volt a hazai és a külföldi földrajzi szakirodalomban. Ezért van az, hogy a külföldön látottakat olyan szakszerűen és helyesen írta le. Nagy fordulatot jelentett a földrajzi ismeretek elterjedésében C o m en i u s sárospataki működése (1650). Bevezette a földrajz rendszeres oktatását és a térkép használatát.

6 Szintén Sárospatakon diákoskodott a 17. század két nagy magyar geográfusa, Komáromi Csipkés György és Lisznyai Kovács Pál is. A 18. század első évtizedeiben Csécsi János sárospataki professzor szerzett komoly érdemeket a földrajztanítás terén. A kötelező órákon kívül Csécsi az érdeklődőknek tollba mondta Magyarország földrajzát. A század végén több, említésre méltó földrajzi mű jelent meg miskolci szerzőktől. D o m b y Sámuel főorvos 1766-ban adta ki Borsod ásványkincseiről írt könyvét. A kor legjelentősebb tudományos írója B e n k ő Sámuel volt.

7 Tanulmányainak befejezése után Miskolcon telepedett le, mint Borsod vármegye főorvosa. Orvosi tevékenysége mellett elsőként írta le -latin nyelven- Miskolc földrajzi környezetét, kialakulását és történeti fejlődését a „Topographia Oppidi Miskoltz historicomedica" című könyvében. A legelső magyar nyelven írt, betűrendes helységnévtárt a miskolci születésű V á 1 y i András készítette el. Jelentősebb borsodi szerzők voltak még Kiss József, S z r o g h Pál, L u k á t s János. 6 Comenius előtt a legtöbb hazai iskolában a földrajz nem szerepelt külön tantárgyként, hanem a geometriával és az asztrológiával együtt tanították. 7 Gyakran írtak róla cikkeket a régió sajtójában. Pl.: Borsodi Szemle 1958. 1959. (a továbbiakban: Bors. Szemle, Borsodi Földrajzi Évkönyv 1958. (a továbbiakban: Bors. Földr. Évk.)