Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

1.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzi irodalma

A 19. század legnagyobb érdemű borsodi geográfusa V a s s Imre

8 volt, aki az aggteleki Baradla-barlang kutatásában és leírásában szerzett érdemeket. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk megjelenése után -mely az egész ország területére elrendelte a földrajz tanítását - Borsodban fellendült a földrajzi élet. Különösen nagy változást jelentett B a 1 1 a g i Károly

9 megyei tanfelügyelő kinevezése, aki szívügyének tekintette a földrajzot és a történelmet. Előadásainak anyagából kézikönyvet írt „Vezérkönyv a földrajz tanításában" címmel. A borsodiak közül sokan megfordultak külföldön is, élményeikről könyvet is írtak S z e m e r e Bertalan, Simon József, Hosszúfalusi Gyula, R e i b e r Márton, X a n t u s Gábor.

10 Miskolc város természeti földrajzát 1886-ban S z e n d r e i János kiváló történész dolgozta fel „Miskolc város története és egyetemes helyirata" című munkájának első kötetében. A századfordulótól 1945-ig nagyobb összefoglaló földrajzi munka nem készült megyénkről, inkább csak folyóiratokban vagy önálló művek egy-egy fejezeteként jelentek meg a megyével kapcsolatos írások. Ezekben is elsősorban a Bükkről, a barlangokról vagy Miskolc városáról találunk adatokat. A leírások színvonala sem egyforma, hiszen vannak közöttük tudományos igénnyel készült alapmunkák és vannak természetjáró- és vadászleírások, illetve útikönyvek. Színvonalas cikkeket olvashatunk a barlangokról Kad ic Ottokár tollából. Legtöbbjük a Barlangkutatás című folyóiratban jelent meg, amelyet egyébként 1913-ban ő indított el és megszűnéséig szerkesztett is. Elsőként ismertette a lillafüredi Istvánbarlangot, melynek kiépítésénél szakértőként tevékenykedett.

11 Ström p 1 Gábor 1914-ben a borsodi Bükk karsztiáról írt mindmáig használható alapmunkát a Földrajzi Közleményekben.

1 Foglalkozott még a Zemplén megyei barlangokkal, sziklaodúkkal, a Bükk forrásaival. P a p p Károly 1907-ben Miskolc környékének geológiai viszonyairól írt. Műve tudománytörténeti szempontból, földrajzilag és felszínfejlődés tekintetében is „klasszikus" mű.

13 8 L. még: Frisnyák Sándor: Vass Imre, a hazai karszt-és barlangkutatás úttörője. In: Bors. Földr. Évk. 5. 1964. 88. p. 9 L. még: Frisnyák Sándor: Ballagi Károly élete és munkássága. In: Bors. Szemle 1962. 6. sz. 38. p. 10 Frisnyák Sándor: Borsodi földrajzírók a XVI-XIX. században. In: Bors. Földr. Évk. 1959. 2. 42-53.p. " Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Budapest, 1997. 433. p. 12 Földrajzi Közlemények XLII. 79-89. p. ( a továbbiakban: Földr. Közi.) 13 Értékelő forrásjegyzék a Bükk felszínalaktanához. Összeáll.: Hevesi Attila. Gépirat. !()