Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

hogy a legtöbb népi foglalkozás ma már teljesen kiveszőben van, vagy elenyészően csekély mértékben müvelik. Irodalomjegyzék 25. Balázs Zoltán: A Zempléni-hegység kaolinbányászata 79-84. p. Az írás a Zempléni-hegység fazekasiparának régi hagyományaival és felvirágázásával foglalkozik. Keresi annak okait, miért értékesebb a kaolin, mint a többi agyagfajta; azt is vizsgálat tárgyává teszi, hol és hogyan keletkezik ez az anyag. Fölsorolja a kaolinbányákat ( Telkibánya, Hollóháza, Füzérradvány, Sárospatak stb.) és röviden vázolja a bányák sorsát, a kutatás, a feltárás menetét. 111.: 1 fénykép, 1 földtani térkép, 1 tömbszelvény, 1 domborzati térkép Irodalomjegyzék 26. Borbély Sándor: A mezőkövesdi melegvíz 84-86. p. A kiváló hidrológus másfél oldalnyi cikke visszavezeti az olvasót az első (1938) mezőkövesdi mélyfúrás körülményeihez, eredményeihez. Leírja a fúrás menetét, megjelöli a víz hőfokát, ismerteti a rétegek helyzetét, majd rátér a melegvíz vegyi összetételére, gyógyhatására. Megállapítja, hogy az ún. Zsóry-fürdő vize nem artézi víz, felhajtó erejét a benne nagy mennyiségben előforduló széndioxidnak köszönheti. Irodalomjegyzék 27. Rimányi Jenő: A tapolcai tavasbarlang mikroklímája 86-88. p. Miskolc-Tapolca mindig kedvelt pihenőhelye volt a város lakóinak. Ezt még csak fokozza a barlangfürdő kellemes kikapcsolódást nyújtó lehetősége. A szerző beszámol a barlangban végzett klimatológiai vizsgálatokról ( részletesen ír a barlang páratartalmáról, mely kevés hely kivételével 100 %-os, levegőjének hőmérsékletéről, a víz hőmérsékletének ingadozásáról). A barlang vizének átlagos hőmérséklete 27 C°, ingadozása egészen minimális. Ez a tény is alátámasztotta azt a gondolatot, hogy a tavasbarlangot barlangfürdővé építsék ki. 111.: 2 fénykép