Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

28. Gazdag László: Borsod megye területét ábrázoló I. és II. katonai felmérésből származó részletes helyszínrajzi térképek 88-89. p. Magyarországon az I. katonai felmérést az 1700-as évek végén Mária Terézia rendelte el. Borsod megye és a szomszédos megyék felmérését 1783, 1784 és 1785-ben végezték. A térképek eredeti, kéziratos szelvénylapjai Bécsben a Hadilevéltárban találhatók. Később ezek a térképek elévültek. 1852-1864 között végezték el a II. katonai felmérést. A szerző ezeket a térképeket mutatja be, s egyben össze is hasonlítja a két felmérést, rávilágítva az eltelt idő alatt történt változásokra. A kutatás segítésére megadja a Miskolcot ábrázoló szelvénylapokjelölését. 29. Kuchta Gyula: Szinvavölgyi barlangok 89-91. p. Kuchta Gyula írásával zárul az évkönyv tartalmas cikksorozata. A szerző a Szinva folyása mentén a barlangok világába vezeti el az olvasót. Megismerjük az István-barlangot, mely ritka szép példája a többemeletes üregrendszereknek. A Zsivány-barlang összefügg az előbbivel, annak valószínűleg elöregedett emeleti járata volt. A soltészkerti mesterséges mésztufa-vágatok a forráskutatás révén születtek. Szó esik a cikkben az Os-Szinváról, a Palotaszálló alatti vízesésről és a közelében nyíló mésztufa Anna-barlangról. Az olvasó képet kap a Szelcta-barlang, a Herman Ottó-barlang, a Puskaporosi-barlang és a Szinvaszoros-barlang történetéről. 111.: 2 fénykép 1962. 3-4. 30. Csókás János: Előszó 5-6. p. Csókás János előszavában elmondja, hogy milyen nagy volt az érdeklődés az évkönyv eddig megjelent számai iránt, még külföldi megrendeléseket is kaptak. Méltatja az évkönyv tanulmányait, s a borsodi geográfusok komoly felelősségérzetét az ismeretterjesztő munka iránt. Felhívja a figyelmünket arra, hogy ez a kötet a Borsodi Szemle Könyvtára sorozatban jelent meg. 31. Peja Győző: A csereháti tájak földrajzi képe (A Sajó és a Hernád közötti hegyvidék) 7-31. p. A Cserehát a megye egyik jellemző tájegysége. A 24 oldal terjedelmű tanulmány első egysége részletesen elemzi e vidéket, kezdve elhelyezkedésével,