Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

nyokkal, a légnyomással és bővebben a hőmérséklettel és annak atlagaival foglalkoznak. A csapadékviszonyokat vizsgálva megállapítják, hogy megyénkben találjuk meg a Felvidék csapadékban legszegényebb, de egyben leggazdagabb területét is. Érdekes az is, amit a tartós hótakaró földrajzi eloszlásáról-megjelenéséről és eltűnéséről- és a légáramlásról írnak. 111.: 6 adattábla Irodalomjegyzék 22. Kóródi József: A borsodi iparvidék munkaerő ellátásának földrajzi és népesedési kérdései 61-71. p. A dolgozat bevezető része az iparvidék népsűrűségét és az ipari munkahelyek földrajzi elhelyezkedését tárgyalja. A következő részben a népesség foglalkozási megoszlását (bányászat, ipar, mezőgazdaság) foglalja a szerző táblázatba és ábrázolja grafikonon is. Kitér a keresők és eltartottak arányára és a női munkaerő foglalkoztatási problémájára. Foglalkozik még a nagyobb települések odaköltözésének és elköltözésének számával, majd vizsgálja a borsodi iparban foglalkoztatottak lakóhely szerinti megoszlását. A leírtakat tanulságos táblázatokkal, térképvázlatokkal, grafikonnal teszi teljes értékűvé. 111.: 3 térképvázlat, 1 grafikon, 6 adattábla 23. Kiséry László: A Harangod vidéke 71-76. p. A cikk a táj földtörténeti kialakulásának áttekintésével indul. Kiséry László vizsgálja az ember elhelyezkedését, településeit a tájon belül. A szerző sok történeti adatot gyűjtött össze. Befejezésül a vulkáni utójelenségekről, mint település-földrajzi tényezőkről és a partleszakadásoknak a településekre gyakorolt hatásáról tesz említés. 111.: 1 térképvázlat, 4 fénykép Irodalomjegyzék 24. Bodgál Ferenc: Népi foglalkozások a Bükk vidékén 76-79. p. A háromoldalas cikk feleleveníti és helyileg meghatározza a hegyek közt húzódó falvakban a már-már megszűnt foglalkozásokat. Ilyen régi foglalkozások voltak például a mészégetés, a szénégetés, a gyógynövénygyüjtés, a vadgyümölcs-gyüjtés, vadvirágszedés, erdei legeltetés, favágás, vadászat, sertéstenyésztés, fafuvarozás és faragás, stb. A szerző sajnálkozva állapítja meg,