Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

111.: 1 térképvázlat, 1 grafikon, 1 fénykép, 8 adattábla Irodalomjegyzék 19. Kovács Mihály: Miskolc város népessége és ellátásának néhány mutatója 34-41. p. Kovács Mihály írása szervesen kiegészíti a Marjalaki Kiss Lajos (18. tétel) által vázolt képet. A szerző a századforduló óta megállapítható változásokat vizsgálja és rengeteg táblázattal szemlélteti mondandóját. A népességszaporulat, a beköltözés, a foglalkozás, a kereset, a bejáró dolgozók számadatai, a fogyasztás, a fizetések, az élelmiszerforgalom, az átlagos havi kiadás és az áruellátás azok a problémák, amikkel kapcsolatban Miskolc gazdasági élete néhány területének hű keresztmetszetét tárja elénk a gondosan összeállított cikk. 111.: 24 adattábla 20. Frisnyák Sándor: Borsodi földrajzírók a XVI-XIX. században 42-54. p. A megye földrajzi hagyományait Frisnyák Sándor 1530-ig vezeti vissza, Benczédi Székely István szikszói iskolamester működéséig. Beszámol Szepsi Csombor Márton és a Sárospatakon tanító Comenius munkásságáról is. Szó esik Kisztei Péterről, Csécsi Jánosról és Kazinczy Ferenc földrajzi ismeretterjesztő működéséről. Nem maradhatott ki a sorból Benkő Sámuel sem, aki főorvos volt a megyénél, de messzemenően több geografikumot nyújtott, mint sok más szakmabéli. Betekinthetünk még Domby Sámuel, Vályi András, Lukáts János munkásságába is. Vass Imre karszt-és barlangkutatóval részletesebben foglalkozik a szerző, majd Ballagi Károly földrajzkönyveinek és Bajay Amand József tanár dolgozatának méltatása következik. Befejezésként több kisebb, mégis figyelemreméltó tanulmány szerzőjével ismerkedhetünk meg. 111.: 11 kép Irodalomjegyzék 21. Szabó Gyula - Szász Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlati viszonyai 54- 61. p. Borsod megye hazánk legváltozatosabb tájai közé tartozik. E táj éghajlatát jellemzi a szerzőpáros. Az általános jellemzés után a napfénytartam-viszo-