Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

1.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzi irodalma

Prinz Gyula négy alkalommal kiadott Magyarország földrajza című munkája (1914.1926. 1936-38. Hasonmás 1990- ) a hazánkra vonatkozó földrajzi ismereteknek kora magas színvonalán álló összefoglalását képviselik. 14

Itt többször is előbukkannak Borsod megyére vonatkozó adatok. A Miskolc kutatásban még ma is alapműnek tekintjük a Halmay-Leszihféle Miskolc monográfiát (1929.), ahol Marjalaki Kiss Lajos írt a város felszínéről, vizeiről, éghajlatáról, Seemayer Vilmos geológus pedig a vidék geológiai viszonyairól. Az útikönyvek, turistakalauzok közül megemlíthetünk néhányat a teljesség igénye nélkül. Ezek: „Miskolci kalauz" (1910.), U n g e r Hugó „Miskolc és környéke" című (1928.) rövid ismertetése vagy a „Miskolci kirakat" (1937.). A két világháború közötti időszakban önálló földrajztudományi kutatás a megyében nem folyt. Egy-egy - a téma iránt érdeklődő - tudós, leginkább tanár volt az, aki érdeklődési körébe vágó tanulmányt, cikket közölt. Miskolcon és a megyében nem volt egyetemi földrajzi tanszék, amely az ezirányú kutatásokat ösztönözte volna. Szellemi pezsgést a város életébe az eperjesi jogakadémia Miskolcra költözése (1918.) hozott. A jogakadémia tanárai élénk irodalmi tevékenységet fejtettek ki, de tudományterületük főleg a történelem, jog, egyház stb. problémakörének kutatása volt.

15 Magyar tudóslexikon i.m. 657. p. Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága (1919-1949). Miskolc. 1996. 161, 176. p. 1 1