Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái - Borsodi Levéltári Füzetek 35. (Miskolc, 1996)
Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztai V. 1731-1734. Budapest, 1994. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztai VI. 1735-1737. Budapest, 1995.) Másrészt, ugyancsak önálló pályázat révén elnyert OTKA-támogatással a Vas megyei és a Győr-Moson-Sopron megyei Levéltár részben folytatta a már megkezdett munkát, részben pedig területileg is kiterjesztette azt; ennek eredménye szintén több kötet (Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztai II. 1601-1620, 1631-1641. Szombathely, 1992. Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztai I. 1579-1589. Sopron, 1994. Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztai II. 1617-1626. Győr, 1995.) Látható tehát, hogy ez a megyei levéltárak együttműködésén alapuló munka az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb forráskiadói programjává nőtte ki magát. * * * A történeti Gömör vármegye levéltára Szlovákiában, a Radványi Állami Állami Levéltárban (Státny Archív v Radvani) található. Gömör vármegye jegyzőkönyveinek a sorozata az 1571. esztendővel kezdődik: az első kötet jelzete GZ - kp. 1. (Gemerská zupa - kongregaéné protokoly 1.) Az erről 1964-ben készült mikrofilm-másolat a Magyar Országos Levéltárban és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban is megtalálható; munkánk során a másolatot használtuk, az eredetit csupán bizonyos olvasati problémák megoldása során vettük kézbe. Gömör vármegye jegyzőkönyveinek első fennmaradt kötete 32 x 22 cm. nagyságú, 4 cm. vastagságú, 201 folio összterjedelmű könyv, amely - különösen az eleje és a vége - eléggé rongált és vízfoltos. A rongálásokat több helyen úgy igyekeztek kijavítani, hogy papírcsíkkal körberagasztották a lapokat; ez a megoldás néhol zavarja az olvasást, mert a csíkok elfedik a szóvégeket A rongálódások jellege arra utal, hogy az eredeti iratcsomókat később kötötték egybe, valószínűleg a XVIII. századi levéltárrendezések során. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sok a kötetben az áthúzgálás, javítás és lapszélre v aló betoldás, illetve bekötött cédulák is találhatóak, a jegyzőkönyvet eredeti fogalmazványnak kell minősítenünk. Az első kötet jegyzőkönyv az 1571. és 1587. közötti megyegyűlések anyagát tartalmazza, s úgy látszik, nem hiánytalanul. Hiányoznak továbbá az 1588 és 1594 között tartott megyegyűlések anyagai (a 2. kötet 1595-teI kezdődik).