Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)
Abaúj-Torna vármegye a 18. század végén (Csorba Csaba)
mint Magda Pál hasonló műve 13 vonatkozó megyeleírásainak hasonmás formájában való kinyomtatása. Vályi három kötetének 14 kiadása országos vállalkozás, meghaladja egy megye erőit, lehetőségeit. Abaúj-Torna katonai országleírásának kiadását különösen fontossá teszi az a tény, hogy e megye a történetírás egyik mostohagyermekének számít: Az első megyetörténetet Korponay János írta, ami voltaképpen nem más, mint kronológia és forrásközlés a megyei jegyzőkönyvekből. 15 A nagy országos vállalkozások sorában a múlt századtól kezdve Abaúj vonatkozásában a következőket vehetjük szerbe-számba: CsánJa Dezső 15. századi történeti földrajzának első kötetében jelent meg Abaúj és Torna is. 16 Ez a legkevésbé adatgazdag kötet. A szerző ekkor, az indulásnál még csak arra törekedett (gyűjtött anyaga azt tette csak lehetővé), hogy egy-egy település létét s jogállását egy-két oklevéllel igazolja, s lehetőleg a címnek mindenben megfelelve, a 15. századon ne nyúljon túl. S bár nyilván való immáron egy évszázada, hogy az első kötet teljes újraírásra szorul (ami legalábbis ötszörös terjedelemnövekedéssel járna), erre nem akadt vállalkozó, így 1985-ben változatlan formában jelent meg hasonmás kiadásban. Borovszky Samu szerkesztésében a „Magyarország vármegyéi és városai" sorozat első köteteként jelent meg az Abaúj-Torna vármegye és Kassa c. kötet, 17 amely a millenniumi díszmű-széria leginkább elnagyolt, legkevésbé kiérlelt darabja. Kassa történeti-kulturális képének bemutatása teszi ki a kötet terjedelmének csaknem a felét, az egyes kisebb települések úgyhctetlen rövid kísérő tanulmány mellékelése is, amely felhívja a figyelmet Fényes Elek művének értékeire csakúgy, mint pontatlanságaira, hiányaira. l Lásd 5. lábjegyzet. A megyeleírások Fényesénél rövidebbek, ezért kiadásuk még kisebb anyagi áldozatot követelne. Nem szabad azonban a kiadásnál azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az efféle müvek forgalmazására a jelenlegi terjesztő hálózat teljességgel elégtelen s alkalmatlan. A kevés könyvüzletben a lehetséges vásárlóknak csak töredéke fordul meg ill. lel rá a honismereti-helytörténeti művekre, s a magas terjesztői jutalék (általában 40%) miatt a kiadványok ára viszonylag magas, a kiadó viszont az előállítási összegnak csak töredékét kapja meg a forgalmazótól, hacsak oly magasra nem emeli az árakat, ami viszont a vevőkört a töredékére csökkenti. Segíthetne ezen az előfizetési rendszer, ha nem lenne oly drága a hirdetés és a postai csomagküldés. Az előbbiek miatt az utóbbi években sok értékes történeti-honismereti mű vagy nem jelenhet meg, vagy ha mégis megjelenik, akkor a kiadójának pénzügyi egyensúlya megrendül, s az érdeklődők, a lehetséges olvasók (beleértve intézmények könyvtárait is) csak töredékükről szereznek tudomást Az esetek jelentős hányadában csak hosszas nyomozással deríthető ki, hogy egyegy kiadvány hol vásárolható meg. ^Lásd 4. lábjegyzet. Mind Vályi, mind Magda Pál műve könyvészeti ritkaságnak számít Vályi jól kiegészíti Fényes Elek Geographiai szótárát. Nem közöl ugyan népességi adatokat, viszont a település gazdasági jellemzői tekintetében adatgazdagabb. JKorponay János: Abaújvármegye monographiája. I—II. Kassa, 1866-1878. 'Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt Bp. 1890. (Abaújvármegye 195-234., Tomavármegye 235-244.) Borovszky Samu szerk.: Abaúj-Toma vármegye és Kassa. Bp. 1896. (könyvészeti ritkaságnak számít).
