Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)
Abaúj-Torna vármegye a 18. század végén (Csorba Csaba)
szólván csak a felsorolás szintjén kaptak helyet benne, s az Abaújjal egyesített Torna vármegye mondhatni csak a kötet címében szerepel. A trianoni szerződés Kassát és a vármegye nagyobb, északi felét elszakította Magyarországtól. A maradék Szikszó székhellyel újjászerveződött, azonban sem tudományos, sem jelentősebb művelődési intézményei nem voltak (nem volt egyetlen középiskolája sem), mert korábban minden Kassára összpontosult. Az 1935-ben megjelent megyei monográfia csak az akkor Magyarországhoz tartozó községek történetét dolgozta föl. 18 Az 1939-ben kiadott újabb mongráfikus kötet a „Vármegyei szociográfiák" sorozatban ugyan a megye nagyobb részének, s benne Kassának a visszacsatolása után született, azonban az idő rövidsége miatt ez is elnagyolt, elsietett. 19 A kicsiny Torna vármegyéről eddig még sohasem született monográfia, s ennek az űrnek a rövid időn belül való pótlásrama még kisebb az esély, mint eddig. Az utóbbi fél évszázadban Abaúj és Torna történeti kutatása semmilyen vonatkozásban nem tartozott a támogatott témák kös.é. S nem hogy új megyei monográfia nem született, de egyetlen egy nagyobb igényű település-monográfiát sem tud felmv.tatnia a terűlet. 20 Az Árpád-kori történeti földrajz nagy adattárában megjelent ugyan Abaújról Györffy György kitűnő feldolgorása, de Torr.a (mivel a munka abc rendben közli a megyék leírását) elkészülte - a jelenlegi ütemből következtetve - legfennebb az évezred végére várható. 21 A 16. század közepe abaúji és tornai birtokviszonyairól Maksay Ferencjelentetett meg alapvető fontosságú összegzést és adattárat. 22 Abaúj és Torna kutatását jelentősen nehezíti az a tény, hogy levéltára Kassán van, s az ottani anyag magyarországi kutatók számára viszonylag nehezen hozzáférhető. 23 Igaz ugyan, hogy a Magyar Országos Levéltár szervezésében folyó Hungarica kutatások keretében évtizedek óta folyik Abaúj-Torna vármegye és Kassa város levéltárában egy-két hetes tanulmányutak keretében dokumentum-föltárás, s ennek folyományaként mikMolnár Endre szerk.: Abaúj-Torna vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája 17. Bp. 1935. 19 Csíkvári Antal szerk.: Abaúj-Toma vármegye. Bp. 1939. 20 Vö. Csorba Csaba: Abaúj- és Zemplén honismereti-helytörténeti kutatásáról. Széphalom 5. Sátoraljaújhely, 1993. 275-300. 21 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. köt. Bp. 1963. 39-159. 22 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1. köt. Bp. 1990. (Abaúj megye 79-96.) 2. köt. Bp. 1990. (Torna megye 783-790.) 23 Különösen Kassa város levéltára számít igen gazdagnak. Vö. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp. 1970. (Abaúj megye 270-272., Kassa 477—484.) A századforduló igen intenzív kassai és abaúji magyar történeti kutatásai (Kemény Lajos, Csorna József és mások) egy országosan is jelentős tudományos értékű megyei és városi monográfiát eredményezhettek volna, ha közbe nem szól a világháború, s el nem söpri trianon a megye intézményrendszerét.
